2016. október 23., vasárnap

A Fehér Gárda mozgalom / Folytatás a posztban

Az 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom láncszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűk körben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis ’56”.
Székkutas

A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett. Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza - Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és különösen Hódmezővásárhelyen városi-falusi sejtjei is.
Blaho Jénos

A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Kovácsot és Blahót 1951. március 30-án kivégezték.

A 24 éves Kovács István a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.

Blaho Jánosné - börtönfotó




1 megjegyzés:

  1. Édesanyja (nagymamám) ezek után megtagadta Istent és emlékszem "Pityu"-ról sose volt szabad beszélni gyerekkorunkban. Nagyapám úgy tudom végig nézte a kivégzést és azt mesélte, hogy Pityu 5 perc után is élt, mert erős volt a nyaka, de nem kegyelmeztek neki, pedig 5 perc után kellett volna vágni. A padláson volt egy nagy színes fénykép Pityu-ról, amit egyszer odaadtunk egy idős embernek, aki elvitte és készített róla másolatot. A színes fénykép visszakerült hozzánk, viszont "Pityu" fényképéért eljött a lánya Venezuelából és elvitte. Pityu fényképészettel is foglalkozott, a színes fényképet valószínű Ő állította elő. Valamelyik Szegedi orvosi intézetben állítólag Pityu koponyáját állították ki, vagy használták fel mint bemutató, tanulmányozható iskolai eszközt, mivel tökéletes formája volt.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...