2016. január 11., hétfő

Érdekességek a Magyar történelemből 1./ Folytatáshoz kattints a posztra

Molnos Zoltán festménye - Csaba Királyfi

Idézet az Arvisurából:
Attila temetése után Deédes Aranyasszony azt mondta:
"Égi birodalmunk reményeivel indultunk győztes ifjúságunk élén. Győztes vezérként temettük el: Napsugárban, Holdsugárban, Kéklenyércünk csillagában! Nimród elődünkkel mehetsz vadászni a Nagymezőkre! Gilgames vére szentté varázsolta a Melegvizek Birodalmát! Mindenki cserbenhagyhatja szent emlékedet, de Csaba vezér kisfiaddal együtt székihun, daragúz, marúz és palúz 4 töményes néped örökké táplálni fogja emléked a Szent Lándzsa szövetség keretébe! Nyugodjál Atillám békében!"

A temetés után az ifjak összevesztek azon, ki legyen a fejedelem, a fősámán és a fővezér. A harcban a hun sereg széthullott. Az Öregek Tanácsa tett rendet:

"Aki akar, menjen Aladárral, Dengezikkel és Ellákkal a Keleti-hun birodalomba, de Dunna-asszony ne mozduljon és Réka-asszony Bíkís-besenyő országból, Csaba ifjúsági fővezér pedig Budavárban kell, hogy őrséget adjon a Melegvizek Birodalmának egysége miatt."

"Csaba székelyei Atilla sírjánál adva őrséget Parajd-Tardos-Tömös ifjúságával együtt őrizték az Aranyrögös Birodalmat.
Buda fia, Aladár és Attila fiai Ellák, Dengezik és Csaba ... anyjukhoz rohantak a bíkís-besenyők szállására. Réka arra biztatta fiait, hogy vegyék át az Aladárnak ígért fővezéri hatalmat, mivel ők hárman vannak, de a kisebb fiát, Csabát magánál tartotta. ... a birodalmat ... egymás között felosztották: Ellák kapta a Tiszától nyugatra eső részt, Csaba a Tiszától Jászvárig, Dengezik tőle kelet felé az Etilig, míg Aladár az Etiltől a Bajkál tóig.
A palóc fejedelmi földön béke honolt. Réka nem engedte ki a kezéből a hatalmat és Csabát is mérsékletre intette, mivel a második széki-hun tömény területét és Attila nyughelyét Szöged töményvezér védelmezte... és elég gyakran kellett idegen hódítókkal a Fehér és Széki-tó mellett a nyughely érdekében háborúságba keverednie.
Szöged ... Deédes aranyasszony és Maros fia volt és
Szörénykét vette feleségül. Csaba és Szirma a 15 éves leányukat, Szörénykét csak azután adták férjhez a 31 éves, deli Szöged vezérhez, amikor a pusztaszeri Nagysüánon megnyerte a lovassági viadalt."


A kulcsos kalács az összefogás szimbóluma

Az ötven centiméter átmérőjű, 0,7 kilogramm tömegű, általában tíz tészta sodratból kialakított, ablakokat képező rácsozatú, karika alakú kulcsos kalácsot választotta a sütőipar az összefogás szimbólumának. A kulcsos kalács különleges megjelenésénél és díszítettségénél fogva nagyon alkalmas arra, hogy emelje a hagyományos magyar ünnepek fényét, hangsúlyozza az esemény rendkívüliségét. Speciális fonásmódját már a honfoglaló magyarok is ismerték. Régen például a lakodalmak elengedhetetlen alapkelléke volt a kulcsos kalács, mivel formája – sokak szerint – szimbolikus erővel is rendelkezik. A középen elhelyezkedő kör az ifjú párt, a körülötte található kör a család többi tagját, kifelé haladva, a külső körök pedig a rokonságot szimbolizálták. A különleges kulcsolás a kapcsolatok összefonódását és az összetartozást jelképezi.


A bezdédi tarsolylemez részlete.

HUN IMÁDSÁG - Kr.u.5.sz.

MI ATYÁNK ISTENÜNK BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.

ELŐTTÜNK SZENT NEVED, S TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT, MAGADON VISELED.

BÜNEINKET MINT MÁSNAK, NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET KISÉRTÉSEKEN ÁT, S LEFEJTED RÓLUNK A GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA, ÜDVE, MINDÖRÖKTÖL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE.

Kr. u. 410-460 között keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva. Kijevi Nemzeti Múzeumban található.


Salamon király a börtönben

Fénylik, mint Salamon töke...
A mondás nem az egykori király nemesebbik szervére utal, hanem arra a rendeletre, mely szerint az őröknek töklámpásokkal kellett megvilágítaniuk a tornyot, ugyanis a legenda szerint, ami után bezárták a toronyba, minden ablakot és ajtót be kellett falazniuk, de hogy mégis tudják, hogy a rab bent van, a töklámpások világítottak, így aki messziről látta őket, tudta, hogy az egykori király még a torony fogságában van...hát innen jön, hogy fénylik, mint Salamon töke...


Ami még érdekesség, hogy Salamon nem a toronyban hal meg. László ugyanis elengedi 1083-ban. És hogy miért pont abban az évben, amikor István szentté avatják? Mert a legenda szerint az exhumálás során nem tudták egyszerűen felemelni a koporsó fedelét. Egy apáca megjósolta, hogy csak abban az esetben mozdíthatják el a kőfedelet a sírról, ha előtte Salamon amnesztiát kap...Nos ennek a legendának semmiféle bizonyítható alapja nincs, de tény, hogy ebben az évben valami oknál fogva Salamont mégiscsak szabadon engedik...és hogy akkor hol halt meg? Salamon egy ideig a besenyők mellett harcol, és ma, a horvátországi Pula városában őriznek egy kettétört sírkövet, melyen az a felirat áll, hogy itt nyugszik Salamon a magyarok királya....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...