2018. február 13., kedd

A Kiskundorozsmai szélmalom / Folytatás a posztban

 Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze.

Dorozsma nevét 1237-ben említette először oklevél DurusmaDrusma alakban írva.
Valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt, amely egyben nemzetségi monostoruk is volt. Dorozsma a tatárjárás idején elpusztult, 1300 körül újra benépesült.
1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.
Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.

A szélmalom

Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom
A malomba' fogadtál te hű szerelmet angyalom.
De megcsaltál, mással éled világod,
Tán most csókolt meg a rózsád, hogy a malom megállott.
Rágondolok, mikor nékem a szívedet hazudtad,
Hej, fogadni a szerelmet, hűtlen, csalfa, de tudtad.
A te álnok szívedet megátkozom,
Szélvész támad, megindult a dorozsmai szélmalom.
– Dankó Pista nótaszerző dala
Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.
1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.

Dorozsma az irodalomban

  • Kiskundorozsma a címadó helyszíne Móra Ferenc A dorozsmai varjú című elbeszélésének.

Dorozsma a zenében

  • Dorozsmán játszódik Ábrahám Pál legendás operettje, a Viktória.

A Szegedi Dömötör torony / Folytatás a posztban

Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.

 A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom
 Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.
A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Elhelyezkedése
Dömötör-torony (Szeged)
Dömötör-torony
Dömötör-torony
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 14′ 55″k. h. 20° 08′ 55″

Tatabánya anno / Folytatás a posztban

szénszállító csillesor a gróf Esterházy Ferenc akna bejáratától nézve.

Bánhida (ekkor önálló), az erőmű építése.

 Felsőgalla (ekkor önálló, ma a város része), Cement- és Mészmű.

Fő tér, 5-ös Posta a Komárom megyei Tanács (ma Önkormányzat) épületében.

felsőgallai vasútállomás környéke a Felsőgalla fölötti Kálvária-hegyről ÉNY-i irányban.

Felsőgallai út, benzinkút az 1-es főút mellett.

Bánhidai Erőmű, a széntároló bunker feletti szállítószalag acélszerkezetének szerelése.

Bánhida, búcsú.

Győri út, jobbra a Kond vezér utca.

Komáromi utca 2., a Megyei Rendőrfőkapitányság udvara, gépjármű szemle.

Felsőgalla, Cementgyár.

 vasútállomás.

 vasútállomás.

vasútállomás.

Az ORION termékei / Folytatás a posztban

 ORION 239A

ORION 520A

 ORION AR 612 PACSIRTA

ORION AT 1461 ORILUX 

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...