2017. február 15., szerda

KULÁK BÉLYEG / Folytatás a posztban

kulák orosz eredetű szó (jelentései: ököl, nagygazda, zsugori). A Szovjetunióban a bolsevikok által egyértelműen pejoratív tartalommal megtöltött kommunista mozgalmár kifejezés, mellyel parasztok széles rétegeit bélyegezték meg, akik néhányszor tíz holdnyi földjükön növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A kemény munkával, okosan, családi gazdálkodást folytató, ebből jól megélő, gyermekeit gazdálkodásra taníttató, önálló gondolkodású kulák természetes gátja volt a kolhozosításnak (téeszesítésnek), illetve a proletárdiktatúrának. A parasztok ércbányákba mentek dolgozni, hogy munkásként megszabadítsák a mezőgazdaságban dolgozó családtagjaikat a beszolgáltatástól. 1932-ben azonban kiterjesztették a beszolgáltatási kötelezettséget azokra a munkásokra is, akik nem szakítottak végérvényesen a mezőgazdasággal. Az új törvény sok parasztot arra késztetett, hogy elhagyja otthonát és a Szovjetunió más térségeiben keressen magának megélhetést.
A kommunista ideológia szempontjából a kulákság legfőbb ismérve, hogy mezőgazdasági munkájának elvégzéséhez más parasztokat is foglalkoztat, ilyen módon „kizsákmányolva” a földdel nem rendelkező zselléreket és a dolgozó parasztság egyéb csoportjait. Ez a jellegzetesség lehetővé tette, hogy a kulákot „osztályárulóként” tüntessék fel. A módosabb parasztgazdák körében gyakori erős vallásosság alkalmat adott arra, hogy a kulákot a parasztság javait „megdézsmáló” papság lakájaként és a klerikális reakciós visszarendeződés híveként bélyegezzék meg.
Rákosi mint Sztálin „legjobb magyar tanítványa” a bolsevik ideológiát egy az egyben átvette és alkalmazta. Magyarországon 25 hold feletti földdel a paraszt kuláknak számított, de ha egy szegényparaszt a párt útjában volt, könnyen megkaphatta a kulák minősítést. A Rákosi-rendszer perekkel, rendőri, ÁVH-s zaklatással, internálással, megfélemlítésel mindent elkövetett a „kulákság” felszámolására. A gazdákat kötelező terménybeszolgáltatásokkal és szándékosan betarthatatlan rendeletekkel állandóan nyomorgatták (pl. anyagi vagy börtönbüntetést kaphattak, ha a padláson nem volt víz, ha a rendszeresen kiküldött ávósok hernyót találtak az egyik fán vagy ha a kút állapotát „nem megfelelőnek” találták stb.). A börtönben a legsúlyosabb kínzásoknak vetették alá őket. A kulákok tulajdonát, például házát eltulajdonították („szocializáció”), bár a rendszerváltás után lehetőségük volt rá, hogy – saját korábbi tulajdonukat – értékének megfelelő áron, készpénzért – visszavásárolják.
2012. március 26-án az Országgyűlés a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe.
 A kulák fogalom köztudatba bevezetésével lehetővé vált a kommunista sajtó számára, hogy az ipari munkásságot „kizsákmányoló” burzsoáziának megfelelő, könnyen bemutatható ellenségképet kreáljon a mezőgazdaságban is és így egységes osztályharcként ábrázolhassa a proletár rétegek szembenállását a vagyon birtokosaival. (A földesúrivitézi réteg felszámolása a nemesi címek eltörlésével együtt már 1946-ban megkezdődött, így az élesedő osztályharcnak 1948-tól szüksége volt egy vidéken valóban jelenlévő, új és nagyobb létszámú célpontra.)


Lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság
A lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság emlékezetes kulákellenes koncepciós per volt 1950-ben, amikor a Szeged melletti lengyelkápolnai párttitkárgyilkossághoz konstruált az ÁHV egy „rendszerellenes kulákszervezkedés” koncepciót, hogy a helyi jelentős kulákok nagy részével leszámolhasson. A koncepciós ügy szervezője és kivitelezője a később kabarékonferansziéként országos ismertségre szert tett Komlós János, a szegedi ÁVH akkori vizsgálati-kihallgatási osztályának vezetője volt.

A Komlói vasút építési engedélye 1896-ból / Folytatás a posztban

MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA. 1896. 227 
33. 
A kereskedelemügyi m. kir. minister. — 1896. évi 367. szám. 
A bakócza-felső-mindszent—komlói helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra vonatkozó engedélyokirat.

A Bakócza - Felső - Mindszenttől—Komlóig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasutat a m. kir. ministerium — az 1880 :
XXXI. t.-cz. 1. §-a, illetve az 1888 : IV. t.-cz. alapján, és Ő cs. és apostoli királyi Felségének Bécsben 1895. évi deczember hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán — a következő feltételek alatt engedélyezi, u. m. :
1. §.
Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva Engel Adolf és fiai pécsi czég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvasutak új-dombóvár—szentlőrinczi vonalának Bakócza-Felső-Mindszent megálló-helyétől Komlóig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse, és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.
2. §.
A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. t.-cz., és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1S88. évi IV. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak ; viszont engedélyes a most idézett törvényczikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre, kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles :
a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;
h) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. — az országgyűlés jóváhagyásával — kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1887. évi XXIV. t.-cz. értelmében, illetve az 1878. évi XX. t.ez. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasúti üzletrendtartáshoz annyiban, amennyiben ezek — a jelen engedélyokiratban megállapítótt egyes határozatok, és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán — változást nem szenvedtek;
c) a vasúti árúfuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött, s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott egyezmény, és az 1892. évi deczember hó 10-én 83 249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzat határozmányaihoz ; és végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez.
3. §.
A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott, és a jelen engedélyokirat kiegészitö részét képező épitési feltételek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen épitési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.
Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó három hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok — a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel — a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatok legyenek.
A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister — a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1895. évi június hó 19-én fölvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel — az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, és a mennyiben az érintett szempontokból
1 észre vétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt — harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett — megadja.
Az engedélyes — minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával —• köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben, vagy bármikor azután is a fentérintett tekintetekből s alapon kivánt, és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani.
Ellenben az engedélyes czég az általa a kereskedelemügyi m. kir.
minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tatozik.
A pálya épitését engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott egy -év alatt befejezni, és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.
5. §.
Ezen pálya kiépitésére és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik.
6. §.
A Bakócza-Felső-Mindszent megállóhelyhez való csatlakozás, és az ennek folytán szükséges új épitkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomások közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával — a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartartása mellett — egyezségre lépni köteles.
A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új épitkezések és átalakitások költségeit engedélyes az új épitési tőkéből fedezni tartozik.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet ; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott.
A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezöleg megállapitani.
7. §.
Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 880.000 forint, azaz nyolczszáznyolczvanezer forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 56.400 frt. tartozik fordítani.
Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister
— a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg — állapitja meg.
Ugyancsak a tényleges tőkéből 15.000 frt. kihasítandó, és készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben, mint tartalék, külön kezelendő.
Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
8. §.
Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
9. §.
A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir.
minister rendeli el.
A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata — az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után — engedélyes kérelmére azonnal el fog rendeltetni.
10. §.
Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 40.000 frt, azaz negyvenezer forintnyi biztositékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Ezen biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztositék a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható.
Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépitését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4 §-ban megállapított kiépitési határidő tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztositékot akár az állam javára-lefoglalni, akár a pálya .kiépítésére felhasználni, mi által az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
H. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését — az 1880. évi
XXXI. t.-cz. 8. §-ának &) pontja alapján -engedélyes a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi.

Tatabánya 57 régi képeslapon / Folytatás a posztban

Tatabánya és közvetlen környezete bővelkedik természeti és tárgyi emlékekben, múltbéli látnivalókban is. A látnivalókat, életképeket híven megőrzik a régi képek, képeslapok....Ezekből mutatunk egy csokorral:

Tatabánya régi képeslapokon...

2017. február 7., kedd

Technikai érdekességek 1926-ból / Folytatás a posztban

 Új autóbuszok Berlinben. Németországban az utóbbi időben szinte gomba módra szaporodnak az autóbuszok. A legtöbb automobilgyár a személykocsik és a teherautó gyártása mellé felvette az autó buszépítést is. Ezeket az autóbuszokat rendszerint egy emelettel hozzák forgalomba. Egyik berlini autóbusz-vállalat, az ABOAG, most kétemeletes autóbuszokkal lepte meg a berlini közönséget. Mint értesülünk, a hatalmas Continental abroncsokkal felszerelt autóbuszok, melyeket Berlinben „Dinosaurusz-buszoknak" neveznek, alacsonyan elhelyezett súlypontjuk következtében igen stabilok és dacára a rövid időnek, máris közkedveltségnek örvendenek.


Magyar munkások a francia Renault-gyárban. Abból az alkalomból, hogy a billancourti Renault automobilgyárban tűz volt, mely egy vulkanizációs műhelyt elhamvasztott, de a gyártás menetét nem befolyásolta, érdekes statisztika jelent meg. Kitűnik ebből, hogy a gyár igen jelentékeny és egyre növekvő számú magyar munkást foglalkoztat és a magyar munkások létszáma 1924 december 31-én 423, 1925-ben  már 734 volt, amely szám azóta is folyton emelkedik. Ebben a számban nem foglaltatnak benn a magyar származású mérnökök és tisztviselők, sem a megszállott területekről származó magyar munkások. A magyar munkások ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a franciák, akiknek szociális törvényhozása példaszerű. Vannak munkásétkezők, beszerzési szövetkezetek, kölcsönös segélyegylet, ingyenes orvosi és fogorvosi kezelés, zeneegyesület, sportegyesület. A Renault-gyár — amelynek régi magyarországi kapcsolatai ismeretesek — ilyképpen is (folyton erősíti azokat a szálakat, amelyek Magyarországhoz fűzik.

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...