2017. július 31., hétfő

Még egy pár IKARUS / Folytatáshoz kattints a posztra









Az IKARUS babakocsi / Folytatás a posztban







Nem hiszed el, hogy az Ikarus ilyet is gyártott / Folytatás a posztban

Az Ikarus Scolo egy kompakt, többféle kialakításban elkészíthető modell volt. Nagy kár, hogy csak egy darab készült belőle.
“Évi tízezer autót gyártunk Székesfehérvárott” – ezzel a címmel jelent meg egy interjú 1997-ben Széles Gáborral, az Ikarus Rt. akkori elnökével. A Reform című újságban olvasható anyagban az akkor még komoly volumenű megrendeléseket teljesítő hazai autóbuszgyártó első embere azt ecsetelgette, hogy olyan sok ismert külföldi autógyártó kereste meg az Ikarus vállalatcsoportot, hogy elvetették a saját autó fejlesztésének tervét, mivel az túlságosan drága lett volna. 2000 közepére azonban elkészült a Scolo, melyet be is mutattak a sajtónak, azonban egyetlen egy darabot sem adtak el belőle.
A Skoda Felíciára kísérletisesen hasonlító prototípus megalkotásakor a 32 fős csapat célja az volt, hogy olyan modellt hozzanak létre, amely könnyen népautóvá válhat Magyarországon. A  kompakt modell megépítése ugyanakkor nem volt egyszerű feladat, hiszen azt manufakturális körülmények között szerelték össze. A hazai autógyártás feltámasztásán dolgozó gárda eleinte háromféle karosszéria-változatot is készített, melyek közül végül egy visszafogott formavilágot képviselő verzióra esett a választás.
A jármű hajtásához egy 1,3 literes Hyundai motort építettek be, a kormányzásért pedig utángyártott, olasz kivitelű Opel Kadett kormánymű felelt. A Scolo elektromos hálózatát megvásárolható elemekből alakították ki, az autó fényszórói Hella-gyártmányúak voltak, melyeket eredetileg a Škoda használt a Felícia sorozatgyártásánál. A felfüggesztés elöl több autótípus alkatrészeiből tevődött össze, míg a hátsó felfüggesztéshez a Renault torziós rugózású, hosszanti független lengőkarjait használták fel.
A háromajtós prototípust eredetileg két üléssel szerelték, a hátsó traktust pedig rakfelületként hagyták szabadon annak érdekében, hogy nyugodtan dolgozhasson a csomagtartó felől esetlegesen az autóba pillantó emberek fantáziája. A Scolo karosszériája ugyanis az eredeti célnak megfelelően valóban számtalan kialakítást tett volna lehetővé egy esetleges sorozatgyártás terén. Ennek köszönhetően a Scolo ötszemélyes családi autóként, vagy akár zárt áruszállító furgonként is használható lett volna. A kezdeti kalkulációk alapján az autó vételára 4 millió forint körül alakult volna.
1999-ben az azóta már megszűnt francia-olasz vegyesvállalat, az Irisbus megvásárolta az Ikarust, majd 2003-ban bezárta a székesfehérvári gyárat. Hogy az autógyártás beindítása körüli álmokat a tulajdonosváltás, vagy éppen a magyar buszgyártó nehéz piaci helyzete fojtotta-e el, azt ennyi év távlatában már nehezen lehet megállapítani.

2017. július 28., péntek

Ritkán látható történelmi fotók Magyarországról


1895. Földalatti építése, Andrássy út – Dózsa György úti sarok
Ritka történelmi képek
1900. Nyugati pályaudvar
Ritka történelmi képek
1900. Oktogon
Ritka történelmi képek
1905. József krt. bevonuló magyar bakák
Ritka történelmi képek
1929. Nagykörút-Rákóczi kereszteződés, a mai Blaha Lujza tér
Ritka történelmi képek
1930. Junkers hidroplán, Siófok
Ritka történelmi képek
1931. Zeppelin Budapesten, Csepel, Weiss Manfréd művek (későbbi Csepel Művek)
Ritka történelmi képek
1931. Zeppelin Budapest felett
Ritka történelmi képek
1938. Magyar bevonulás Érsekújvárra az első Bécsi Döntés értelmében
Ritka történelmi képek
1939. Magyar páncélautók a Kis Háborúban
Ritka történelmi képek
1940. Honvédségi gépkocsi vezetők viccelődnek (Hanomag 1.3 gépkocsi)
Ritka történelmi képek
1940. Horthy István (a kormányzó fia)
Ritka történelmi képek
1940. Bevonuló leventék Erdélyben
Ritka történelmi képek
1942. Géppuskásraj tüzelőállásban (Schwarzlose 7/31M Gp.)
Ritka történelmi képek
1942. Magyar katonák a Don-kanyarban a lerombolt Goldajevka templom mellett
Ritka történelmi képek
1943. Magyar katona egy zsákmányolt M3 Stuart harckocsival. Az USA tankokat is szállított a Szovjetuniónak a németek és szövetségeseik (olaszok, magyarok, románok) elleni harchoz.
Ritka történelmi képek
1943. Zsákmányolt szovjet Vorosilovec vontató
Ritka történelmi képek
1948. Mezőgazdasági kiállítás, Farkas Mihály, Vas Zoltán és Kádár János
Ritka történelmi képek
1948. Siófok, Fő tér
Ritka történelmi képek
1950. Igazoltató rendőr a Nagykörúton
Ritka történelmi képek
1952. Talajkutató uszály a Dunán, próbafúrások a metró építéséhez
Ritka történelmi képek
1954. Népstadioni metrómegálló és vonal építése
Ritka történelmi képek
1956. Kilőtt Csepel rendőrségi csapatszállító a forradalom alatt.
Ritka történelmi képek
1956. Forradalmár gázálarcban megy le az épülő metróalagútba, ÁVO-sok után kutatva.
Ritka történelmi képek
1957. Kádár vadászik
Ritka történelmi képek
1962. Ferihegyi repülőtér
Ritka történelmi képek
1962. Erzsébet-híd építése
Ritka történelmi képek
1964. az Erzsébet híd terheléspróbája
Ritka történelmi képek

2017. július 27., csütörtök

A csepeli bicikli / Folytatás a posztban


 Az  első  csepeli  bicikliket 1929-ben állította  elő  a  Weiss Manfréd,  miután 1928-ban  25  ezer  schillingért  megvásárolta  a  grazi  Steyr-Daimler-Puch művektől a licencet. Tízezer kerékpárt is megvett alkatrész állapotban.
Az  első kétszázat még  Grazban  szerelték össze (Csepel felirattal), a többit itthon.  Több mint tizenkétezer  darabot  gyártottak  1929-ben,  1930-ban pedig  harmincötezret.  Ekkor még csak egyféle típust dobtak piacra, női és férfi változatban, egészen 1932-ig.
Utána azonban különféle márkanevek és változatok sokaságával álltak elő. A háború végéig körülbelül ötszáz kerékpár-elnevezést védjegyeztettek. A legismertebbek ezek közül a Csepel, a Fecske, a Huszár, a Rakéta, a Merkúr, az Anker, a Turán, a Diadal, a Vitéz, az Adria, a Hangya, a Gazda, a Galamb, a Sport, a Csoda, a Mecsek és a Super volt, de létezett még Ballon, Sárkány és Pajtika is. A Fecske pedig országúti versenykerékpár. A Ballon túrabicikli: “tökéletesen megbízható luxusgép”. Megcsodálhatunk néhány Csodát is: pirosat, kéket, zöldet. Tulajdonképpen fekete volt mindegyik, csak elöl, a címer (pajzs) körül festették a kormánycsövüket pirosra, kékre vagy zöldre. Kormányuk még fafogantyús, fékjük már kontrafék. Nem mindegyiknél volt még általános a kontra, az angol mintára szerelt Superla típus például elöl-hátul abroncsfékes. A biciklik között egy Turán típusú segédmotoros kerékpárt is találunk, a harmincas évektől azt is gyártott a Weiss Manfréd.
A háború után az üzem 1949-ig jóvátételre termelt, majd 1950-ben létrejött az önálló Csepel bicikligyár. A termelőkapacitás ekkor már százharmincezer darab körül volt évente. Új típusok jelentek meg: Túra, Mátra, Robusta (mind 28-as), Tihany, Karika, Toldi, Budapest (26-osok) és a 24-es Úttörő, melyet még e sorok írójának is volt szerencséje tekerni gyerekkorában. Nyugati exportra más típusok mentek: például a Cantilever, ami itthon szinte ismeretlen volt.
A bicikligyár a hatvanas években összeolvadt a ruhaipari gépgyárral és a varrógépgyárral, s tulajdonképpen ebben a felállásban maradt meg a rendszerváltás hajnaláig, 1988-ig, amikor is az amerikai Schwinn vásárolta meg. A gyár legnépszerűbb terméke talán a hatvanas évek közepén megjelent Camping bicikli volt, ebből egymillió darabot adtak el 2000-ig. Keresettek voltak az SR jelzésű versenybiciklik is, az SR 26 és az SR 27. A nyolcvanas években megjelentek a terméklistán a nyugati minták alapján gyártott BMX-ek és az ATB túrakerékpárok. 
A háromnegyed évszázadra visszatekintő csepeli bicikligyártást ma a Schwinn-Csepel folytatja, de termékkínálatunkban ma is megvan még a Camping modernizált változata.”
1929 tavaszán Csepel márkanéven jelentek meg az első magyar gyártású kerékpárok, amelyeket a Weiss Manfréd által alapított üzem állított elő Csepelen. A vázakhoz és villákhoz a gyárban készülő vékonyfalú hidegen húzott acél csöveket használták. A muffokat az öntöde készítette. A vázak forrasztásához a német Victoria gyártól vásárolt technikát használták. A kerékpárok végszerelését 10-15 munkás végezte. Kezdetben 400 munkás készített heti kb. 1000 kerékpárt. Az egyszerűbb gépeknél; présgépeknél, fúrógépeknél jelentős számban nők is dolgoztak. Eleinte több egységet importból szereztek be, pl.: Fichtel&Sach gyártmányú kontrafékes hátsóagyakat amelyeket a 30-as évek végére a 90-es évekig használatos Super Granat váltott fel.
 

WM CSEPEL 

1928-1945 WM Csepel

Csepel
 
Fecske
 
Huszár
 
Rakéta
 
Merkúr
 
Anker
 
Turán
 
Diadal
 
Vitéz
 
Adria
 
Hangya
 
Gazda
 
Galamb
 
Sport
 
Csoda
 
Mecsek
 
Super
 
Ballon
 
Sárkány
 
Pajtika
 
Turán-segédmotorral 
 

1945-1949 Csepel "NIK"

A Nehézipari Központ(NIK) 1946-os megalapításával Weiss Manfréd üzemében gyártósorra helyeztek egy új típust, a Csepel NIK-et. A gyár termelését, nagyrészt a háborús jóvátétel kötötte le.
 
1949-ben a Nehézipari Központ megszűnésekor a NIK-et is levették a gyártósorról Csepelen. Mivel a típus reklámcélt szolgált nem fejlesztettek új kerékpárt csupán a Csoda technikáját továbbvitték (pl.: középagy) ezért nehéz a tábla nélküli példányokat meg különböztetni mivel a díszítés azonos volt minden kerékpáron.
 
NIK Fiú kerékpár 24 collos kivitel

NIK női alutáblás
 
NIK női réztáblás
 
NIK férfi alutáblás
 
NIK férfi réztáblás
 


1950-1988 Csepel Kerékpárgyár

1950-1956 "RM"
(Rákosi Mátyás Művek)
RM BALATON női

RM BALATON férfi
 
RM BUDAPEST
 
RM CSEPEL női hajlított vázzal
 
RM CSEPEL női hajlított vázas matricás
 
RM CSEPEL női egyenes vázzal
 
RM CSEPEL női matricás
 
RM CSEPEL férfi matricás
 
RM CSEPEL férfi matricás
 
RM CSEPEL férfi réztáblás
 
RM CSEPEL leány 24"
 
RM MÁTRA
 
RM SPORT női
 
RM SPORT férfi
 
RM TOURING női
 
RM TOURING férfi
 
Csepel pályakerékpár 

1957-1979 Csepel Kerékpárgyár

Túra

Mátra
 
Robusta (mind 28-as)
 
Tihany
 
Karika
 
Toldi
 
Budapest
 
R26
 
SR26 (26-osok) 
 
Úttörő
 
Pajtás (24-esek)
 
Camping
 
Camping (export változatok)
 
Camping (Postás)
 
Cantilever (export) 
 
Superla
 
BUDAPEST női vastáblás 1960-évek
 
BUDAPEST női alutáblás gyári kék
 
BUDAPEST női alutáblás gyári bordó
 
BUDAPEST férfi
 
BUDAPEST férfi alutáblás bordó
 
CAMPING "kék" 1963
 
CAMPING "arany"
 
CSEPEL SPECIAL verseny matricás
 
JUNIOR
 
LUXUS 24 collos fiú kerékpár
 
MÁTRA női
 
MÁTRA női zöld
 
MÁTRA férfi
 

 1980-1988 Csepel Kerékpárgyár

(összevonva a Varrógép gyárral)
ADRIA
APOLLO
BUDAPEST férfi
BUDEPEST női
BMX
CITY 24
CITY 26
CROSS 20" motorvillás
CSABA CAMPING
CSABA CAMPING
Export kerékpárok
CAPO
CUTLASS 
HIAWATHA MACLEODS
HR CONVERTIBLE
JET707
MONDIAL
PEPPERONI
RABLO LUXUS
RABLO
RHAPSODY
ROBY leány
ROBY fiú
ROAD KING női
ROAD KING férfi 
SAFARI SPORT
SUPERLA SPORT
WILDCAT



A fröccsről röviden / Folytatás a posztban


fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, sőt bizonyos italok egymás utáni fogyasztására, azaz nem a pohárban, hanem a szájban vagy gyomorban való keverésére is. Német nyelvterületen is ismert Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven.
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

Fajtái

Szőlőborfröccsök

A bor és szódavíz mennyiségétől függően számtalan fröccstípus létezik (higítási arány szerinti sorrendben, azonosság esetén összmennyiségi sorrendben):

Alkalmi érdekesség

  • Előrelépés: 8 dl bor, 1 dl szóda. Egervári Sándor, a lemondott labdarúgó-válogatott szövetségi kapitány keveréke a 8:1-es foci vereség emlékére. Sok más, hasonlóan alkalmi keverékarány lehetséges.

Egyéb szeszes fröccsök

  • Mismás: 4 dl vörösbor + 1 dl baracklé
  • Francia fröccs: bor helyett házi pálinka + szóda
  • Málnás: savanyú fehérborból készített nagyfröccshöz, málnaszörpöt kevernek
  • Maci: vörös kisfröccs + málnaszörp
  • Újházy fröccs: szóda helyett kovászos uborka leve
  • Tiszafröccs v. Kassfröccs: vörösbor pezsgővel
  • Matrózfröccs: korsó sör, mellé fél deci rum
  • Postásfröccs: dupla feketekávé, fél deci rummal
  • Deák bólé: nagyon kevés alkohol megcsapatva sok szódával
  • Góré fröccs (Ijesztett fröccs): kispohár (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda, amennyi még pohárban elfér
  • Instant fröccs: egy szódásszifon bor + patron
  • Tömbházmester: vannak akik a háziúrral azonosítják, vannak akik a lakófröccsel, de vannak olyanok is, akik 3 darab házmestert értenek alatta
  • Kisvadász (kis -boroskóla, -VBK, -boxos, -leó, -cibere): 1 dl bor, 1 dl kóla
  • Nagyvadász (nagy -boroskóla, -VBK, -boxos, -leó, -cibere): 2 dl bor, 1 dl kóla
  • KVBK (katalizátoros vörösboros kóla): 2 dl bor, 2 dl kóla, 1 dl rum
  • Medgyessy-koktél (háromkettes -boroskóla, -VBK, -leó, -cibere): 3 dl bor, 2 dl kóla
  • Lórugás: 1 rész brandy, 1 rész kóla (keserűlikőrre emlékeztető íz)
  • Kuka fröccs: este a bor, reggel a szóda (a Földtani Intézet geológusainak újítása)
  • (Nagy)Medve: 1 dl kóla, 3 dl vörösbor, 1 dl rum
  • Szakmári fröccs: 80-90% bor és a teteje felöntve szódával
  • Szerencsés flótás: kisfröccs felöntve pici rummal
  • Vidéki: 1 dl fehérbor, 1 dl kóla
  • Kisvadász: 1 dl vörösbor, 1 dl kóla
  • Mádi freccs: jobbfajta bonyhádi kéknyelű avagy Varga rozébor tisztán
  • Próbás fröccs: 2 dl fehérbor, 1 kupaknyi szóda
  • „Viszkis”: 4 cl whiskey, málnaszörp, szóda
  • Kis Mixer: 1 dl vörösbor, 1 dl kóla
  • Nagy Mixer: 2 dl vörösbor, 1 dl kóla
  • Szamuráj, vagy Spröccs: Sprite+édes fehérbor fele-fele arányban, a mennyiség nem számit
  • 4Fenyő vagy Ady fröccs: 2 dl bor, 2 dl szóda, egy öntet bodzaszörp. Kerékgyártó György író, újságíró készítette el 2011-ben az első 4Fenyő Piknik alkalmából.
  • Pécsett ismert a Csongi fröccs, ami két rozé, egy deci szóda.

Alkoholmentes fröccsök

  • Nemrégen megjelent az úgy nevezett almafröccs is, ami általában 2 dl almaléből és 1 dl szódából áll. (Osztrákok "Apfel gespritzt", németek „Apfelschorle” néven isszák.)
  • Gyerekfröccs: 1 dl szőlőlé, 1 dl szóda
  • Színész fröccs: 2 dl szóda langyosan
  • Kishörpi: 0,3 dl szörp, 2 dl szóda
  • Nagyhörpi: 0,5 dl szörp, 3 dl szóda

A szóda / Folytatás a posztban


 szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda is), nyomás alatt lévő szénsavas ital. „Szikvíznek” csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek.Kitűnő szomjoltó ital, illetve fröccs-adalék. Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki.2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba (HungarikumHagyományos különleges termék.(Maga a szikvíz szó onnan ered, hogy szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.)

A természetes savanyú vizeket, az ún. „borvizeket” előszeretettel fogyasztották, főleg Erdélyben, de Európa szerte voltak hasonló források.
Mesterségesen Joseph Priestley elegyített széndioxidot vízzel elsőként 1767-ben. Egy sörfőzde mellett lakott, így megfigyelhette, hogy az erjedő alkohol felett gáz lebeg, ami kioltja a közelébe tartott égő faforgácsot, s eközben a gázelegy alászáll a földre. Mivel a gáz (szén-dioxid) nehezebb a levegőnél, „nehéz levegő”-nek nevezte (angolul: fixed air). Kísérletezni kezdett a gázzal, és otthoni laboratóriumában is előállította, majd vízben oldotta és megtapasztalta, hogy ezáltal kellemes, fanyar ízű folyadék keletkezik. A Royal Society 1772-ben Priestleyt Copley-éremmel tüntette ki a természettudományok terén elért eredményeiért, a többi között a „szódavíz” feltalálásáért. Priestley eljárása a gáz elnyeletésére rendkívül lassú volt. Kereskedelmi mennyiségben 1777-ben került először forgalomba, egy Mr. Parker (v. Barker) nevű feltaláló jóvoltából Londonban. A ma is ismert, két gömbből álló szifon formában árulta Gazogene néven. Az alsó részben víz volt, a felső részben szódabikarbóna és borkősav, amiből a szén-dioxidotnyerték. Ezt azonban még nem nevezték szódavíznek.
Szódavíz készítésére először Dublinban adtak szabadalmat 1809-ben W. F. Hamiltonnak, de az eljárást már 1799-ben alkalmazta egy szintén dublini Augustine Thwaites nevű patikus is. Végül a szabadalmat felvásárolva megalakította az „A. & R. Thwaites & Co.” nevű cégét, amelyet úgy hirdetett, hogy „A szódavíz feltalálói, AD., 1799.”. Bár találmányát nem szabadalmaztatta, de Priestley felfedezését felhasználva a svájci J.J Schweppe már jóval korábban kidolgozott egy hatékony eljárást szódavíz készítésére (amit ő Geneva Systemnek nevezett), és 1783-ban megalakította a „Schweppes & Co.” cégét. Eleinte csak orvosi célokra szánta termékét, és a kezdeti sikerek után 1792-ben átköltözött Londonba is, de pár év után csődbe ment, és végül 1799-ben eladta cégét, amely azonban azóta is világhírű. A szódavíz fogyasztása a 19. század elejére vált szélesebb körben is elterjedtté Angliában, miután Charles Plinth feltalálta a szódásszifont 1813-ban, amellyel adagolni lehetett a szódavizet, anélkül, hogy a palackból elszökött volna a nyomás.
 Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos ért el új eredményeket, amikor a Győrbe szállított balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Először csak rendtársait lepte meg egy általa „apparatus acidularis”-nak nevezett berendezéssel, majd 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módjával. Ismert volt számára, hogy Genfben már régebb óta állítanak elő savanyúvizet, de ezeket az eljárásokat titokban tartották. Hamarosan azonban ő is hatékony eljárást dolgozott ki, amit 1830-ban közzé is tettek Bécsben, Jedlik latin nyelvű cikkét németre fordítva. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz olcsó nagyüzemi gyártása Magyarországon, és az a megoldás, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével érdemes a szódavizet kinyerni, hogy több széndioxid maradjon az italban.
 Jedlik Ányos nyomán hazánkban gyorsan közkedvelt lett a mesterséges ásványvíznek is nevezett szikvíz. Ezzel egyidőben a fővárosi rézművesek, lakatosok hamarosan ráálltak a gépek gyártására, és ennek köszönhető, hogy már a 19. században virágzásnak indult a szikvízgyártás, mint kisipari mesterség. Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és üveg szódásszifonokban árulták, amelyek visszaválthatók voltak üresen. A 20. század második felében megjelentek a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja. A rászerelés során a patronból a nyomás alatt álló szén-dioxid átáramlik és összekeveredik a vízzel. A 20. század végén a szikvízgyártó kisiparosok átálltak a műanyag palackban tárolható szódavíz árusítására. A 2000-es évek elején jelentősége nagy mértékben csökkent az olcsó ásványvizek elterjedése miatt. Főleg Angliában azonban még ma is népszerű egy világszerte kapható otthoni készülék, a „SodaStream”, amelyhez ízesítés is adható.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...