2016. október 17., hétfő

900 éves kincsünk: a Vértesszentkereszti apátság története - Képekkel


(fotó:wikipedia)
A Vértesszentkereszti apátság (vagy ahogy sokan ismerik a környéken: Vörös klastrom) romjai valóban a Vértes rejtekében találhatók. Közel vannak ugyan a Pusztavám-Oroszlány között úthoz, de aki nem tudja, hogy ott vannak, vagy nem ezt keresi, még csak nem is sejti, milyen csodálatos hely mellett halad el, mely kb. kilencszáz éves lehet..


























A Vértesszentkereszti bencés apátság romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti a Gerencsérvártól 2 km-re északra, Pusztavám község közelében, Oroszlány közigazgatási területén.




Vértesszentkereszt: Romegyüttes - forrás:wikipedia, fotó:Kit36a



A Vértes „vadonában”, egy emelkedésen, hatalmas fák között bukkan elénk, mint egy látomás, a kolostor romja, amelyet Oroszlány vagy Pusztavám felől közelíthetünk meg.

Az Árpád-kor egyik legnagyobb hatalmú nemzetsége, a Csák nemzetség volt a sűrű erdőkkel borított, vadban gazdag Vértes térségének birtokosa.Csákvár lehetett a hatalmi központjuk.





Az apátság légifotója - forrás:wikipedia, fotó:Civertan



Először egy birtokadomány kapcsán fordul elő a kolostor neve (1146). A 12. század első felében épült legkorábbi bencés kolostort sánc és árok övezte.

Az egyenes szentélyzáródású templomot, és a délről hozzá csatlakozó kolostor épületét az 1964-1971 között Kozák Éva vezetésével végzett régészeti ásatás során találták meg.

A 13. század elején a Csák nemzetség legtekintélyesebb tagja, Ugrin, aki esztergomi érsek (1203).

A család másik tagja, Miklós pedig több megye ispánjaként II. András király hűséges embere volt. Ők lehettek azok, akik fölépítették az új, pompás, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és kolostort, amelynek romfalai ma is magasan állnak.

A legalább két évtizeden keresztül elhúzódó építkezések során több kőfaragó és építő műhely is dolgozott itt.




VKE2801 KT080824.jpg

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a


A templomtól északra épült föl a kolostor négyszöge.

A fehér kváderköveket, a pompás faragványokat látva nem vitás, hogy a 13. század egyik legnagyszerűbb kolostora épült föl a Vértesben, amelyet bizonyára legalább egy tucatnyi szerzetes lakhatott.

A 14. század elején a Csákok hatalma erősen lehanyatlott, váraik, birtokaik, így az apátság is I. Károly király kezére került.

Támogatta az apátságot, s bizonyára többször föl is kereste a Vértesben vadászgatva Nagy Lajos király (1342-1382).

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) adományaként a Vértes vidék várainak zálogbirtokosai, s egyben az apátság kegyurai a Rozgonyiak lettek, majd a 15. század második felében az Ujlakiak léptek örökükbe.




VKE2807 KT080824.jpg

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a



Az apátsággal nem sokat törődtek, elszegényedett.

Ujlaki Miklós azt kérte a pápától, hogy a romos, szinte lakhatatlan építmény a bencések helyett hadd kaphassák meg a pálos szerzetesek (1475).

Mátyás király folyamodványa eredményeképpen végül a domonkos szerzetesek vehették birtokukba (1478).

Amikor Tata vára török kézre került (1543), a szerzetesek elmenekültek, a kolostor gazdátlanná vált.

A térség 1687-es fölszabadítása után alkalmi kincskeresők bolygatták a romot, majd építkezésekhez kezdték elhordani köveit.

A 19. században figyeltek föl rá, de csak 1940-ben kezdték területét megtisztítani, s ekkor végeztek kisebb feltárásokat.




VSZTKER 2818 KT.jpg

forrás:wikipedia, forrás:Kit36a


Az 1964-ben megkezdett régészeti munkák után az 1980-as években került sor állagmegóvásra-helyreállításra, ami évtizedekig tartott.

A régészeti leletanyag válogatott darabjai, a legszebb faragott kövek a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításán láthatók.

Az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba az apátsági épületek 24 faragott részletét foglalták bele.




VSZTKER 2812 KT.jpg

forrás:wikipedia, fotó:Kit36a


A Vértesszentkereszt elnevezés a 19. századból származik. A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely, Keresztur néven írtak róla.    (forrás:wikipedia)






A díszes román kori bejárat - forrás:wikipedia, fotó:Takkk
  
VKE2804 KT080824.jpg


forrás:wikipedia, fotó:Kit36a

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...