2016. szeptember 29., csütörtök

A Malév 240-es számú járata / Folytatás a posztban

Malév 240-es számú járata a Malév által üzemeltetett három hajtóműves Tu–154 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amely a BudapestBejrút menetrend szerinti útvonalon Libanon tengerpartjának közelében 1975szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas, valamint a tíz fős legénység életét vesztette. A légikatasztrófa oka hivatalosan azóta is ismeretlen.

Az utóbbi években is tartja magát a szóbeszéd, amely szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy PFSZ tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók Szíria, illetve Izrael.
A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.

2007. szeptember 27-én Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszter levelet írt Répássy Róbertnek (Fidesz) a Magyar Országgyűlés képviselőjének arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 2003-ban két jelentést is készített a balesetről. A jelentéseket a miniszter úgy foglalta össze, hogy nem találhatóak korabeli (titkosszolgálati) dokumentumok az ügyre vonatkozóan. A 2003-as jelentéseket szigorúan titkosnak minősítették a légikataszrófával nem kapcsolatos egyéb tartalmuk miatt.
2009. január 6-án a katasztrófával kapcsolatban a hatóságok hallgatásának problémáját az Európai Bizottság elé terjesztették.
A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muzulmán áldozatokat a muzulmán vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg. Az emlékhelyet a baleset 30. évfordulóján felújították, továbbá az áldozatokra megemlékező gyászmisét is tartottak. A repülőgép roncsait 2009-ben sem kívánták a felszínre hozni, holott ennek műszaki feltételei már a katasztrófa idején is adottak lettek volna. A kiemelés utáni műszaki vizsgálat véget vethetett volna a baleset körülményeivel kapcsolatos több évtizedes találgatásnak. Magyarország Kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet. Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.

2016. szeptember 28., szerda

Határkiigazítás a magyar-csehszlovák határon-1939./ Tovább a filmhez

Inzertszöveg:HATÁRKIIGAZÍTÁS. HONVÉDEINKET LELKESEN FOGADTÁK A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK HATÁRMEGÁLLAPÍTÓ BIZOTTSÁG DÖNTÉSE ALAPJÁN VISSZACSATOLT KÖZSÉGEKBEN.
Elhangzó szöveg:Bore község átvétele. [szónok:] „Vitéz magyar katonák, kedves magyar népem! Húsz esztendővel ezelőtt, amikor a cseh légionisták tartották a bevonulásukat erre, sortűzzel fogadtuk őket. Ez a kis falu azzal a sortűzzel belekiáltotta a világba a maga tiltakozását Trianonnal szemben.” [katonai szónok:] „Magyar testvéreim! Üdvözöllek benneteket a legfelsőbb hadúr, Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség nevében!” Lelkes fogadtatás Jászón. Bevonulás Vágára.

A MOVE és a KMAC trianoni túraútja Esztergomba / Tovább a filmhez

1933.
inzertszöveg:TRIANONI TÚRAÚT ESZTERGOMBA. A MOVE VEZETŐSÉGE A KMAC RENDEZÉSÉBEN MEGTARTOTT AUTÓVERSENYEK KERETÉBEN A TRIANONI HATÁRNÁL KOSZORÚT DOBOTT AZ ESZTERGOMI DUNAÁGBA.



A biatorbágyi vasúti merénylet / Tovább a filmhez

Inzertszöveg:HUSZONHÁROM EMBERT MEGÖLT, CSALÁDOKAT GYÁSZBA DÖNTÖTT ÉS MÉRHETETLEN ANYAGI KÁRT OKOZOTT A BIATORBÁGYI MERÉNYLŐ, MATUSKA SZILVESZTER EZ A BETEG ÉS ELFAJULT EMBERI SZÖRNY. [CENZÚRASZÖVEGBEN: AZ EGÉSZ VILÁGOT FELHÁBORÍTÓ MERÉNYLETET KÖVETTEK EL KOMMUNISTA TERRORISTÁK A BÉCSI GYORS ELLEN, A BIATORBÁGYI 36 MÉTER MAGAS VIADUKTNÁL.] A POKOLGÉPET FELGYÚJTÓ ZSEBLÁMPAELEM A SÍNEKEN. SEGÉLYVONAT ÉRKEZIK AZ ÉPSÉGBEN MARADT IKERHÍDON. KATONAI MENTŐOSZTAGOK MUNKÁBAN. AZ ÉJSZAKÁBAN ROHANÓ VONAT ALVÓ UTASAI ELLEN ELKÖVETETT GAZTETT 22 HALOTT ÉS 19 SÚLYOSAN SEBESÜLT ÁLDOZATA FŐLEG A SZEGÉNY HARAMADOSZTÁLYÚ UTASOK SORÁBÓL KERÜLT KI.



A trianoni határ a komáromi hídon - 1925./ Tovább a filmhez






  

Szüret a Hegyalján - 1927./ Tovább a filmhez

A BOROK KIRÁLYA, A KIRÁLYOK BORA, A FOLYÓARANY TERMŐHELYE A TOKAJI HEGYVIDÉK, AHOL A FURMINT ÉS HÁRSLEVELŰ SZŐLŐT RENDESEN CSAK IGEN KÉSŐN, OKTÓBER HÓ VÉGÉN – GYAKRAN MÁR HA A HÓ IS LEESETT – KEZDIK SZÜRETELNI. A TOKAJI NEKTÁR KARAKTERÉT AZ ÉGHAJLAT ÉS A VULKANIKUS TALAJ ADJA MEG. AZ ERZSÉBET TISZAHÍD TOKAJNÁL. A TOKAJI KOPASZHEGY. SZÜRET A TARCALI ÁLLAMI „HÉT SZŐLŐBEN”. NAGYTERMÉSŰ TŐKÉK. SZEMENKÉNT SZÜRETELIK KIS BÁDOGEDÉNYEKBE A MEGASZALÓDOTT MAZSOLASZERŰ SZEMEKET. EBBŐL KÉSZÜL A VILÁGHÍRES ASZÚBOR. A LESZÜRETELT SZŐLŐT GÉPPEL „LEBOGYÓZZÁK” ÉS ÖSSZEZÚZZÁK. A SZÜRETELŐK EBÉDJE. AZ ÖSSZEZÚZOTT SZŐLŐT LAJTOKBAN SZÁLLÍTJÁK A PRÉSHÁZBA. II. RÁKÓCZI FERENC „SZÜRETELŐ HÁZA”. LAJTÜRÍTÉS A PRÉSHÁZBAN. A PRÉSKOSARAK MEGTÖLTÉSE. A TARCALI PINCÉK. AZ UTOLSÓ LAJTOT ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZÖTT SZÜRETELŐK KÍSÉRIK LE A HEGYRŐL. RÉGI SZOKÁS SZERINT SZŐLŐKOSZORÚT NYÚJTANAK ÁT A GAZDÁNAK. AZ ÁLDOMÁS.


Pákozdi csata / Folytatás a posztban

 pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős csatája volt. Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben vívott csatában Móga altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics horvát bán által vezetett seregre.
Az Európában 1848 első felében kitört forradalmi hullám a Habsburg Birodalmat sem kerülte el. A birodalom számos pontján forradalmi megmozdulások, fegyveres felkelések törtek ki. Ugyanekkor Károly Albert szárd–piemonti király háborút indított az olaszországi forradalmi mozgalmak megsegítésére, így a császári udvarnak 1848 tavaszán súlyos katonai és politikai nehézségekkel kellett szembenéznie.
A soknemzetiségű Habsburg Birodalomban a polgári átalakulásra való törekvések nemzeti függetlenedési törekvésekkel párosultak, így ezek a birodalom létét alapjaiban fenyegették. A forradalmi mozgalmak közül a birodalom számára a legnagyobb veszélyt az itáliai és a magyar jelentette. A két veszély egyidejű elhárítására a császári hadsereg nem rendelkezett elegendő erővel, ezért az udvar azt a politikát követte, hogy az itáliai tartományokban kitört felkeléseket fegyveres erővel próbálta leverni, míg – időnyerés céljából – a magyar forradalom valamennyi alapvető követelését elfogadta. E politikát siker koronázta: nyár közepére a magyaron kívül valamennyi felkelést sikerült fegyveres erővel leverni, majd 1848. július 25-én Custoza közelében Radetzky tábornagy súlyos vereséget mért Károly Albert hadseregére. Ezzel az utolsó akadály is elhárult, az udvar teljes figyelmét a „magyar probléma” megoldására fordíthatta.
A magyar függetlenedési folyamat ekkorra azonban már olyan szintet ért el, hogy nyílt katonai támadással való felszámolásának lehetséges következményeit az udvar nem merte vállalni. A király szavatolta a magyar alkotmányt, hivatalosan a Magyarországon tartózkodó császári haderő Mészáros Lázár hadügyminiszter alá volt rendelve és tisztjeinek jelentős része – királyi parancsra – felesküdött a magyar alkotmányra. A Batthyány-kormány egyébként is kínosan ügyelt arra, hogy ilyen támadásra okot ne szolgáltasson.
Az udvar ezért céljai eléréséhez a magyarellenes nemzetiségi mozgalmakat kívánta felhasználni. A Magyarországon élő nemzetiségek már a tavasz folyamán követeléseket fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben, de a követeléseket a Batthyány-kormány rendre visszautasította. Az udvar felismerte az ebben rejlő lehetőséget és már 1848 nyarán megindultak a bécsi hadügyminisztérium titkos pénz- fegyver- és hadianyag-küldeményei elsősorban a szerb felkelők és a Magyarország ellen invázióra készülő Jellasics táboraiba.
 Josef Kriehubers: Josip Jelačićhorvát bán 1848-ban

Josip Jelačić horvát bán a kezdetektől szemben állt a magyar forradalommal. Ez és katonai képzettsége tette alkalmassá arra, hogy Latour táborszernagy, bécsi hadügyminiszter Magyarország elleni katonai terveiben kulcsszerepet kapjon.
Hiába kényszerítette ki a Batthyány-kormány június 10-én az uralkodótól Jellasics menesztését, az intézkedésnek a gyakorlatban nem sikerült érvényt szerezni, a bán nyíltan készült a Magyarország elleni fegyveres támadásra. (ennek első lépéseként augusztus 31-én megszállta Fiumét).
A magyar kormány lehetőségei végső határáig elment az összeütközés elkerülésének érdekében. Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc igazságügy-miniszter augusztus végén Bécsbe utazott, s Jellasics támadásának elhárítása érdekében, végső esetben még az önálló magyar had- és pénzügyről való lemondásra is kész volt. Az uralkodó nem fogadta a magyar kormányküldöttséget, de szeptember 4-én megerősítette Jellasicsot báni méltóságában. Ez jelzésértékű volt mindkét fél számára: Batthyány beismerve politikájának kudarcát szeptember 11-én benyújtotta lemondását. Ugyanezen a napon Jellasics mintegy harmincötezer főnyi hadserege átkelt a Dráván.
A drávai magyar hadsereg parancsnoka, a soproni születésű, ezért magyarnak tekintett Ottinger Ferenc, császári és királyi vezérőrnagy visszavonulási parancsot adott ki és átszökött Jellasics táborába. Az Ottinger helyére küldött Melczer Andor ezredes magyar honvédelmi minisztériumi államtitkár szintén ezt tette.
Jellasics – amint átkelt a Dráván – kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg–Lotaringiai-ház katonájaként érkezett és célja a magyarországi „pártütők” és „lázadók” forradalmi mozgalmának elfojtása. A bán sejtetni engedte, hogy császári parancsra jár el, azonban az őt felkereső magyar tiszteknek ilyen parancsot nem tudott felmutatni.
 August Strixner: Perczel Mór 1848-ban

A drávai hadsereg új parancsnoka, gróf Teleki Ádám, császári és királyi vezérőrnagy és tisztjei kényes helyzetbe kerültek. A magyar alkotmányra tett esküjük, a magyar tisztek többségében élő hazafias szellem indokolta volna a fegyveres ellenállást, az a tény azonban, hogy a harcot lényegében császári csapatok ellen kellett volna megvívni kiút keresésére ösztönözte őket. A magyar hadsereg ezért a harcot nem vette fel, de ki sem szolgáltatta magát Jellasics csapatainak, hanem megkezdte a visszavonulást Székesfehérvár felé.
A visszavonulást a magyar vezetés nem nézhette tétlenül: Teleki Ádámot felmentették hadsereg-parancsnoki beosztásából és az időközben új kormányt alakított Batthyány Lajos javaslatára a fővezérségre István főherceget, Magyarország nádorát kérték fel. Az a tény, hogy a hadsereget egy osztrák főherceg vezeti, megnyugtatóan hatott a dinasztikus érzelmű tisztekre, így ezek nyilatkozatban jelentették ki, hogy hajlandóak Jellasics hadserege ellen harcolni. István nádor találkozóra hívta Jellasicsot – a találkozóra Balatonszemesen a Kisfaludy gőzös fedélzetén került volna sor – ezen azonban a bán nem jelent meg. Mivel István nádor főhercegként Jellasicsnak katonai elöljárója volt, ebből – helyesen – azt a következtetést vonta le, hogy Jellasicsot az udvar legmagasabb köreiből jövő titkos parancsok mozgatják. A nádor ezután a békés rendezésre tett minden további kísérletet haszontalannak vélt, szeptember 22-énelhagyta az országot és lemondott hivataláról.
A magyar sereg megerősítésére, a védelem megszervezésére számos lázas gyorsasággal végrehajtott intézkedés történt. Szeptember 13-án Batthyány általános népfelkelést hirdetett a Dunántúlon.Kossuth szeptember 22-én kiáltványban szólította fel a külföldön tartózkodó magyar katonákat hazatérésre, majd szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre. Az erőfeszítések eredményeképpen szeptember utolsó napjaira a mintegy tizenhatezer főre nőtt magyar főerőnek sikerült védelmi állást elfoglalni a Velencei-tótól északra. Az új hadseregparancsnok Móga János császári és királyi altábornagy lett.
A szeptember 28-án a sukorói templomban tartottak haditanácsot. A haditanácson Batthyány személyesen vett részt, a miniszterelnök érveinek hatására, a szenvedélyes vita után Móga vállalta, hogy a magyar sereg felveszi a harcot, de csak akkor ha Jellasics megtámadja. A támadás másnap reggel bekövetkezett.
 Jellasics szeptemberi hadműveleteinek vázlata

A magyar csapatok úgy foglaltak állást, hogy a főváros felé vezető utakat lezárják. A magyar hadrend a következő volt:
  • A hadműveleteket irányító vezérkari főnök Joseph Kollmann császári és királyi százados
  • Jobb szárny: Joseph von Milpökh császári és királyi ezredes és Kiss Ernő császári és királyi ezredes egy-egy gyalogezred, összesen mintegy háromezer fő és egy üteg élén.
  • Közép és bal szárny: Franz Holtsche császári és királyi vezérörnagy és Répásy Mihály császári és királyi alezredes összesen nyolcezer-ötszáz fő és harmadfél üteg élén.
  • Tartalék: Teleki tábornok négyezer főből és két ütegből álló serege
Perczel Mór négyezer főnyi különítményét az esetleges átkarolás megakadályozására, a Velencei-tótól délre helyezték el.
A pákozdi csatát tehát – mindkét oldalon – császári és királyi tisztek vezényelték.
Megmutatkozott tehát az udvari politika végzetes hibája, amely valójában az egész Jellasics-hadjárat kudarcát okozta. A legfelsőbb császári hadvezetés ugyanis ebben az időszakban nem adott ki egyértelmű parancsokat, ezzel megosztotta a császári hadsereget, lehetőséget teremtett a parancsok értelmezésére és így végső soron minden egyes katona saját lelkiismereti ügyévé tette annak eldöntését, hogy miként értelmezze az uralkodóra és a magyar alkotmányra tett esküjét. A csatát lényegében így császári és királyi csapatok vívták császári és királyi csapatok ellen, ugyanannak az uralkodónak a katonái ugyanannak az uralkodónak a nevében. Mindkét oldalnak meggyőződése volt, hogy a parancsok szerint jár el.
Jellasics terve – a végrehajtott hadmozdulatokból ítélve – az volt, hogy a magyar sereg jobb szárnyát felmorzsolja vagy a közép felé szorítja, majd egy frontális támadással a teljes magyar haderőt a Velencei-tóba szorítva megsemmisíti. Ennek megfelelően a támadást Kempen vezérőrnagy mintegy nyolcezer főnyi hadosztálya indította meg reggel hat órakor. Rövid közelharc után ugyan a Guyon Richárd vezette nemzetőröket kiszorították Pátkáról, de a magyar jobbszárnnyal szemben indított két rohamot a magyarok visszaverték. Miután a közvetlen támadás nem járt sikerrel, Kampen tábornok a jobb szárny átkarolásával próbálkozott, de a lovasberényi úton e célból előreküldött különítményét egy a középről küldött huszárszázad megállította. (A hadmozdulat sikerében jelentős része volt a későbbi miniszterelnök Andrássy Gyulának, aki nemzetőrtisztként vett részt a csatában.)
A sikertelenséget látva Jellasics déli tizenkét óra körül húszezer főnyi főerejével támadást indított a magyar közép és bal szárny ellen, de az ismétlődő gyalogsági és lovassági rohamok minden alkalommal összeomlottak a magyar egységek tüzében. Közelharcra gyakorlatilag nem került sor. Jellasics délután három óra körül – elsősorban Kempen tábornok sürgetésére – beszüntette a harcot. A tüzérségi párbaj még estig elhúzódott, de Jellasics fokozatosan visszavonta erőit, és fegyverszünetet kért. Ez lényegében a magyar sereg győzelmét jelentette.
A győzelmet Móga nem használta ki. Csapatait Martonvásárra vonta vissza, és háromnapos fegyverszünetet kötött Jellasiccsal. A bán a hátában kitört népfelkeléstől is fenyegetve érezte magát, ezért a fegyverszünet alatt – saját tartalék hadtestét is cserben hagyva – erőltetett menetben Bécs irányában elhagyta az országot.
A Jellasics felett aratott győzelmet teljessé tette, hogy október 7-én az ozorai ütközetben a magyar nemzetőrök megadásra kényszerítették Jellasics tartalék hadtestét is.
A pákozdi csata lefolyásának vázlata

A csata sem méreteit, sem a veszteségeket tekintve nem tartozik a szabadságharc nagy csatái közé, következményei azonban a magyar függetlenségi harc továbbélése szempontjából felbecsülhetetlenek. A győzelem jelentős katonai következményein túl erkölcsi, politikai hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. A diadal nem csupán a magyar nép, a magyar hadsereg hangulatára hatott lelkesítően, hanem fontos tényezőnek bizonyult a Bécsben október 6-án kirobbant forradalom kiváltó okai között is.

Lamberg Ferenc Fülöp / Folytatás a posztban

 Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór1791.november 30. – Buda1848szeptember 28.) császári és királyi altábornagy. Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848–1849 évi magyar szabadságharc történetében.
1848. szeptember 25-én az udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, Theodor Baillet von Latour, osztrák hadügyminiszterre is, akit a bécsi tömeg gyilkolt meg 1848. október 6-án.) Ezt követően írta Petőfi Sándor az egyik legradikálisabb költeményét.
Lamberg szivében kés, Latour nyakán 
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! 
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!… 
– Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat!
Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.
Karintiából származó nemesi családban született. A család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek. Lamberg magyar honosítást nyert földbirtokos volt. 1810-ben lépett be a császári hadseregbe. 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó császári csapatok vezérkari főnöke lett.
Lamberg Ferenc – a császári tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar nyelvű tartományairól című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került Lamberg Ferenc magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.
Az első felelős magyar kormány megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.

2016. szeptember 27., kedd

Almásfüzitő, timföld [gyárépítés] / Tovább a filmhez

1948.
Elhangzó szöveg:A Hároméves Terv keretében nemcsak az ország, de egész Európa egyik legnagyobb timföldgyárát építik fel a Szovjetunió segítségével. A folyamatban lévő befejezési munkák költsége körülbelül 300 millió forint és így ez a terv legnagyobb beruházása. A legmodernebb eszközökkel épülő gyártelep korszerű berendezésével nemcsak a hazai alumíniumkohókat látja majd el nyersanyaggal, hanem külföldi exportra is dolgozik. Ez a 60 méter magas vastorony egy betonszállító felvonó. A torony tetejéről mozgatható, lejtős vályún át a betonozás helyére folyik az anyag, így építi a torony maga körül az új épület 55 méter magas vasbetonvázát.


Almásfüzitő építése-1956 / Tovább a filmhez

 Elhangzó szöveg:
Az almásfüzitői timföldgyár egyik jelentős ipari létesítményünk. Az üzem mellett a munkások részére korszerű lakótelepet építettek. Kovács Pál háromszobás lakásban lakik családjával. A gyár fejlődésével a lakótelep szűknek bizonyult, ezért a második ötéves tervben újabb 200 lakást építenek Almásfüzitőn.







FOTÓK : egykor.hu


2016. szeptember 24., szombat

Soha többé! [Rajk László temetése]/ Tovább a filmhez

1956. OKTÓBER.
Soha többé. Ezzel a fogadalommal kísértük utolsó útjukra a magyar kommunista mozgalom ártatlanul kivégzett mártírjait. Ezrek és tízezrek szívébe nyílalt a fájó kérdés, mindez hogyan történhetett? A Tájékoztató Iroda határozata után villámként követték egymást az események. Bizonyítékok helyett vádakat, érvek helyett rágalmakat szórt a zsarnokság diktálta propaganda. Burjánzott a személyi kultusz, az önkény és törvénytiprás. A meggyőzést a parancsolgatás, a nyílt vitát az elvtelen hajbókolás váltotta fel. Az ártatlanul meghurcolt és kivégzett magyar kommunisták elvhűsége és becsülete tisztán áll előttünk. A Kerepesi temetőben rendezett gyászünnepségen kommunisták és párton kívüliek, magyar hazafiak százezres tömegben búcsúznak nagy halottaiktól. Kossuth Lajos temetése óta nem volt még gyászszertartás, amelyre ennyien zarándokoltak volna a Kerepesi temetőbe. Emlékezzünk. Rajk László, a spanyol szabadságharc legendás Firtos Lászlója, a magyar munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A többi békeszerető népek oldalán, a népek nagy nemzetközi békefrontjában ott kell tehát állnunk nekünk is, teljes népi, nemzeti erőnk egységével. Így biztosíthatjuk közösen békénket, nemzeti függetlenségünket, szabadságunkat, boldogabb jövőnk zavartalan építését (Rajk). A párt és a kormány nevében Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott gyászbeszédet: …elvtársi kötelességünknek teszünk eleget most, amikor elvtársaink földi maradványait a magyar munkásmozgalom, az 1919-es proletárdiktatúra mártírjainak, az illegális harcok hősi halottainak sírjai mellé temetjük. Az igazságtalanság, amely rajtuk esett, országunkat, egész dolgozó népünket is sújtotta. A párt el van szánva arra, hogy végérvényesen leszámol a múlt hibáival, és biztosítja, hogy soha többé ne legyen ilyen tragédia. Koholt vád, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót és mártírtársait - mondotta Szász Béla, vádlott társa. De halála ma a magyar nép és a világ előtt jelképpé magasodik. Hisszük, hogy okulva a múltból, máris új útra lépünk, s ezt az utat soha többé nem sötétítheti el ártatlan áldozatok árnyéka.


Látogatás Meseországban / Tovább a fimhez

1955. December.
Rengeteg gyerek keresi fel a Sztálin úti játékkiállítást. Óvodások, iskolások nézik a sok új játékot, amelyek 1956-ban már az üzletekben is kaphatók lesznek. Leginkább az ügyes, mozgó figurák kötik le az apróságok figyelmét. A kisfiúknak a dömperek, az összerakható házak és a villanyvonat a kedvencük. A babaszobák, a varrógépek és a tűzhelyek a kislányoknak szereznek örömet. A sok szép játék között a gyermekek valóságos meseországban érzik magukat.

A Telefonhírmondó / Tovább a filmhez

 A Telefonhírmondó, vagy ahogy akkor nevezték a „Beszélő újság”. Feltalálója Puskás Tivadar, a múlt század egyik legkiválóbb magyar technikusa. Zsenialitását maga Edison is elismerte. Tőle származik a telefonközpont gondolata. A párizsi központ felállítása után ő teremtette meg az első budapesti telefonközpontot. Az ő agyában született meg az egy központból közvetített műsor gondolata is. Kísérletei során 1881-ben a párizsi opera előadását a világkiállítás egyik csarnokába közvetítette. A „Beszélő újságot” 1893 február 15-én helyezte üzembe. Egy hónap alatt Puskás 70 kilométer hosszú önálló hírmondó-vonalat építtetett ki és száz előfizetőt kapcsolt be. Ez a hálózat a rádió megjelenéséig állandóan növekedett. Ferencz József arany fülhallgatói, amelyekkel a millenniumi kiállításon a telefonhírmondó közvetítését hallgatta. A hírmondó állandó pavilonja a kiállításon, amelyben már hangszóróval közvetítették a műsort. „Funiculi funicula. Szárnykürtszóló zongorakísérettel. Előadva Budapesten, 1896 június hó 6-án.” A hírmondó szerepét már átvette a rádió, de Budapesten máig is üzemben maradt. Puskás Tivadar csak egy hónappal élte túl találmánya megvalósítását. Világraszóló elgondolását azonban ma is hirdetik a rádióállomások műsoradásai.


2016. szeptember 23., péntek

Fésűgyártó / Tovább a filmhez

1941,
Naponta körülbelül ezer darab fésűt készítenek a szarufeldolgozó üzemekben, főképpen külföldi rendelésre. Fésűn kívül más tárgyak is készülnek szaruból.


Székesfehérvárott szerkesztették a világ legkisebb erőgépét

1936, December
Kocsis Gyula székesfehérvári géplakatos négy hónapi munkával szerkesztette meg a legkisebb gőzgépet, amelynek hossza összesen 24 milliméter. A parányi kazánban 1 köbcentiméter víz fér el. A kis gép lendítőkereke percenkint 4000 fordulatot tesz meg. Zimmermann István elektromos motorja akkora, mint egy közönséges légy. A parányi villanymotor, amelyet zseblámpaelem hajt, egy hajszál segítségével aránylag nagy kereket forgat.


250 éves török ágyúóriás a Várban

1935. Január
A budavári gróf Bethlen István bástyasétány északi végén, a Hadimúzeum sarkán felállítandó lovas szobor alapozási munkálatai során, két méter mélységben ágyúgolyók, puskacsövek és emberi csontok mellett egy hatalmas bronz ágyúcsőre bukkantak. Alatta vastengelye és kerékmaradványai. A csövet, mely az 1688-iki ostrom alatt süllyed a föld alá, a rajta lévő felirat szerint 1684-ben Achmed öntette. Hossza 4 és fél méter, kalibere 17 centiméter, bronzanyagának súlya 36 métermázsa. Ma Magyarország legnagyobb ágyúrégisége.


Egykerekű autó Párizs utcáin / Tovább a filmhez

1932. Március
FRANCIAORSZÁG - EGYKEREKŰ AUTÓ! FELTALÁLÓJA PÁRIZS UTCÁIN MUTATJA BE CSODAGÉPÉT.


2016. szeptember 22., csütörtök

Új magyar találmány kerékpárlopások ellen

1933. DECEMBER
LEÁLDOZÓBAN A KERÉKPÁRTOLVAJOK NAPJA. AZ UTÓBBI IDŐBEN FELTŰNŐEN ELHARAPÓDZOTT KERÉKPÁRLOPÁSOKAT EGY ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY SZELLEMES MEGOLDÁSÁVAL ÚGYSZÓLVÁN LEHETETLENNÉ TESZI.


GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN / Tovább a filmhez

A FILM 1925-BEN KÉSZÜLT

FILMRE RENDEZTE CSÁKY KÁLMÁN GRÓF, A MAGYAR FILM IRODA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1809-BEN LÉP A KATONAI PÁLYÁRA. A NAPOLEON ELLENI HÁBORÚKBAN NAGY BÁTORSÁGGAL KÜZD. A LIPCSEI ÜTKÖZETBEN 1813-BAN SOKSZOR KITÜNTETI MAGÁT. 100 ÉVVEL EZELŐTT 1825-BEN A POZSONYI DIÉTÁN KEZDETTE SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF KÖZÉLETI SZEREPLÉSÉT. A MAGYAR NEMZETET HOSSZÚ ÁLMÁBÓL ÉBRESZTI FEL – MUNKA ÉS ESZMÉINEK GYORS VÉGREHAJTÁSA TESZI HALHATATLANNÁ A LEGNAGYOBB MAGYART. 1825-BEN A MAGYAR NYELV CSINOSÍTÁSÁRA ÉS TUDÓS TÁRSASÁGOK ÖSSZEJÖVETELÉRE MEGALAPÍTJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁT. E CÉLRA EGÉSZ ÉVI JÖVEDELMÉT, HATVANEZER FORINTOT AJÁNDÉKOZ A NEMZETNEK. A FŐURAKNAK TALÁLKOZÓHELYET TERVEZ ÉS MEGALAPÍTJA A NEMZETI CASINÓT. A LÓTENYÉSZTÉS KÖRÜL SZERZETT ÉRDEMEI ÖRÖKRE ÉLNI FOGNAK. – SZÉCHENYI SZERVEZI AZ ELSŐ ORSZÁGOS LÓVERSENYT 1826. FEBRUÁR HAVÁBAN POZSONYBAN. AZ Ő KEZDEMÉNYEZÉSEINEK FOLYTATÁSA AZ 1925-BEN ÉPÜLT ÚJ LÓVERSENYPÁLYA. A KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁGNAK 1845-BEN ELNÖKE LESZ ÉS MEGINDÍTJA A BALATONON A GŐZHAJÓZÁST. 1833-BAN ANGOLORSZÁGBAN TÁRGYAL A LÁNCHÍDRÓL. 1848-BAN ÖSSZEKÖTI PESTET BUDÁVAL ÉS VÉGLEGESEN ELKÉSZÜL AZ ORSZÁG ÉS A FŐVÁROS BÜSZKESÉGE A PESTI LÁNCHÍD. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DÍSZKÖZGYŰLÉSE A CENTENÁRIUM ÜNNEPÉN. A KORMÁNYZÓ, NOTABILITÁSOK ÉS IDEGEN NEMZETEK KÉPVISELŐI AZ AKADÉMIA ELŐTT. AZ ORSZÁGOS SZÉCHENYI EMLÉKBIZOTTSÁG CENTENÁRIUMI ÜNNEPET RENDEZ. AZ ÜNNEPSÉGEK 1925. NOV. 8-ÁN A BAZILIKÁBAN ÉS AZ ÖSSZES FELEKEZETI TEMPLOMOKBAN ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDNEK. CSERNOCH JÁNOS HERCEGPRÍMÁS ÉRKEZÉSE. A NEMZETGYŰLÉS TAGJAI ÉS A VÁRMEGYÉK KÉPVISELŐI ELHAGYJÁK A TEMPLOMOT. A MINISZTEREK, A NEMZETGYŰLÉS TAGJAI, A SZÉCHENYI-CSALÁD ÉS NOTABILITÁSOK AZ ORSZÁGHÁZ ELŐTT. HUSZONEGY ÁGYÚLÖVÉS JELZI AZ ÜNNEPSÉG KEZDETÉT. SCHANDL KÁROLY FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE AZ ORSZÁGHÁZ ELŐTT. FELVONULÁS A SZÉCHENYI SZOBORHOZ. FALU SZÖVETSÉG. KISKUNLACZHÁZA. DUNAPENTELE. KAZÁR KÖZSÉG LEÁNYAI NÉPVISELETBEN. „HANGYA” SZÖVETKEZET. POSTÁSOK. VASUTASOK. DUNA-SZÁVA-ADRIA VASÚT



TESTVÉRPÁROK KETTŐS LAKODALMA MEZŐKÖVESDEN


1929. DECEMBER
TESTVÉRPÁROK KETTŐS LAKODALMA MEZŐKÖVESDEN. A MENYASSZONYI KELENGYE SZÁLLÍTÁSA A VŐLEGÉNY HÁZÁHOZ. A POLGÁRI ESKÜVŐ UTÁN. LAKODALMAS TÁNC.


TATABÁNYA ANNO 4. / Tovább a filmhez


1954. SZEPTEMBER
Tatabánya [a város bemutatása]
A jellegzetes komáromi táj, mérhetetlen kincset rejt magában. Szenet. Jelentős bányászváros épült ezen a vidéken, Tatabánya. Ilyen helyen éltek azok, akik kemény munkával hozták felszínre a szenet. Ma már megbecsülik a bányászok munkáját. Több száz tatabányai bányász mellét díszíti kitüntetés. A bányásznapon több millió forint hűségjutalmat kaptak a széncsata hősei. A régi bányászlakásokat egyre inkább felváltják a korszerű lakóházak. Hatezer bányászcsalád talált itt új otthonra. Ma már hatszáz tatabányai bányászgyerek tanul zenét. Schubert Katonaindulóját tanulják Nemte János többszörös sztahanovista bányamester leányai, Gabi és Piroska. A tatabányai bányászfiatalok kedvenc kirándulóhelye a történelmi emlékű tatai vár és környéke. Ma már mindez a bányászoké.



TATABÁNYA ANNO 3. / Tovább a filmhez


1953. JÚLIUS
Tatabányán is folyik a harc a jobb minőségű szénért. Fábián Imre sztahanovista vájár nemcsak jó munkájával, segíti ezt a harcot. A tatabányai bányászképzőkör tagjaival együtt rajzfilmet készítenek. Így született meg Palás Tóni figurája, aki saját kárán tanulja meg: a szén jó minősége közös érdek. Frecska István és Troll István bányászok Palás Tóni történetét rajzolják. Kovács Gábor a film legfiatalabb rajzolója. A rajzokat gondos munkával üveglapokra festették. A felvételeket Pesten szakemberek segítségével készítették el. És a tehetséges bányászok munkája nyomán életre kel Palás Tóni, hogy tanulságos történetével is segítse a bányászok harcát.


TATABÁNYA ANNO 2. / Tovább a filmhez


1929. DECEMBER
SERÉDI JUSZTINIÁN HERCEGPRÍMÁS SZENTELTE BE A TATABÁNYA-ÚJTELEPEN EMELT BÁNYÁSZTEMPLOMOT.






FORRÁS : MANDA

TATABÁNYA ANNO 1. / Tovább a filmhez

1926. SZEPTEMBER
HŐSÖK EMLÉKSZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE TATABÁNYÁN. A KÖZSÉG HATÁRÁN FELÁLLÍTOTT DIADALKAPUNÁL PALKOVITS LÁSZLÓ ALISPÁN ÉS A BÁNYÁSZOK KIKÜLDÖTTJE ÜDVÖZLI JÓZSEF KIR. HERCEGET. JÓZSEF KIR. HERCEG KOSZORÚT HELYEZ AZ EMLÉKMŰRE. BARÁTHI DR., HUSZÁR ALADÁR VÁRMEGYEI FŐISPÁN EMLÉKBESZÉDE. TESTÜLETEK, INTÉZMÉNYEK ELHELYEZIK KOSZORÚIKAT. DÍSZMENET





FORRÁS : MANDA
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...