2015. november 24., kedd

Magyar ritkaságok / Folytatáshoz kattints a posztra

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A szőnyi ikrek

"A csodaszülöttek történetének e hírességei 1701 október 21-én születtek a komárommegyei Ó-Szőnyben. Atyjuk, Gófitz János, a Zichy grófok jobbágya volt, ki 1700-ban vette el fiatal feleségét. Először Ilona jött a világra; három óra múlva követte Judit. Az anyát, kinek később több egészen normális gyermeke lett, nem is igen viselte meg a nehéz szülés. Az ikrek keresztcsontjuknál fogva voltak összenőve. Az idősebbik nehezebb, erősebb, elevenebb volt az ifjabbiknál és ez a különbség megmaradt egész életökben. Ilonát igen szép, egyenes termetű, egészséges, vidám leánynak mondják az egykorúak; Judit kisebb, ferde alkatú, beteges volt és arcának csinossága sem vetekedett a nénjével. Hat éves korában baloldali bénulás érte, és bár nemsokára magához tért, világéletében tunyán mozgott, és a nyelve sem forgott elég sebesen. Elméje is meggyöngült. Mindez teljességgel nem hatott az ép és okos Ilonára." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A Túróci fakönyv

"A túróci fakönyv. 1839-ben hírlapi értesítés folytán JERNEY JÁNOS figyelmessé lett egy hírre, mely szerint Túrócvármegyében valami hún-székely betűkkel írott oklevél bukkant föl. Utána kérdezősködve a dolognak Cherven Tamás szentkereszti plébános, később besztercebányai apátkanonok, megküldte az írás másolatát és a Bél Mátyás-féle hún-székely ábécé alapján megfejtett olvasását is; később az Akadémia megkeresésére eredetijét is. Cherven Tamás előadása szerint 1839-ben akadt rá a túrócvármegyei Stubnya fürdőben Jezerniczky István vármegyei adószedőnél, ki azt állította, hogy az okiratra az ősrégi Raksányi család levéltárában akadtak rá. Az okirat sötétbarna nyírfahéjra (Betula alba) van koromfekete téntával írva, éles írótollra valló vonásokkal." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A rohonci kódex egy lapja

"A rohonci codex. Legfurcsább codexe irodalmunknak. 1838-ban ajándékozta volt az Akadémiának Batthyányi Gusztáv gróf 30,000 kötetnyi könyvtárával, melyet Rohoncon őriztek; innen a codex neve. írásjegyei eddigelé teljesen ismeretlenek; bejárta már a külföldet is, többi között JÜLG BERNÁT, az innsbrucki egyetem volt professzora, kinek ezt a codexet Húnfalvy Pál küldte meg, eredménytelenül fáradozott megfejtésén és Vexir-Codex-nek nevezte el. A codex maga tizenkettedrét 224 lap (448 oldal) bordázott papirosból áll, melynek vízjegye: csillagon függő körben kétágú vasmacska; bőrbe van kötve; írásjegyei semmiféle ösmert íráshoz nem hasonlítanak, s a mi feltűnő és erős bizonyíték hamis volta mellett, hogy tízszeresen is felülmúlja az ábécék betűinek számát és látszólag akárhányszor minden következetesség nélkül sorakoznak egymáshoz, úgy hogy a megfejtéshez egyetlen pont nincs, melyre támaszkodni lehetne." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A Gellei imádságos könyvből

"A gellei imádságos, könyv. Tudtunkkal a legrégibb hamisított nyelvemlék az állítólag Gelle pozsonyvármegyei községből származó imádságos könyv. Eredetije (?) nincsen meg, egyik másolata a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában van (Történ. 4-rét.38. szám) egy nagyobb Cornides Dániel-féle colligatumban;másik példánya a maros-vásárhelyi Teleki-könyvtárban,hol azt Szabó Károly megvizsgálta. Teljes címe: "Libellus Precum quotidianarum, cuiusdam venerandi Senecionis charactere Scythico magarico Symbolum Sancti Athanasii, Orationem Dominicam, Salutationem Angelicam, Credo, Decalogum, Confiteor, et Psalmos poenitentiales continens, hebraico more a dextra ad sinistram versus exaratus, cuius alphabetum pagina sequente licet videre." 1 Az egész egy negyedrét összehajtott ív, hátúlról számított első oldalán a cím, másodikán az ábécé, harmadikán szent-Athanázius hitvallása, a sorok közt az állítólagos szittyamagyar írás alatt, annak latin megfelelőjével, a következő 3-8 oldalon pusztán a többi szöveg, a 9-16 oldal tiszta, beíratlan." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...