2015. november 14., szombat

Bajna.és környéke az 1900-as években / Folytatáshoz kattints a posztra

Bajna, nagyközség, az esztergomi járásban, 437 házzal és 2359 magyar lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok. Határa 6525 kat. hold. Legrégibb birtokosa a Básztéh nemzetség volt. 1293-ban Bajnai Péter eltiltotta ugyan a Básztéh nembeli Andrást ennek a birtoknak a megvételétől, a mely azért mégis a Básztéh nembelieké lett. 1300-ban azonban az e nemzetségből származott Rénold fia András fia, Miklós bírói ítélet alapján elveszítette Bajnát, melyet az általa okozott károk fejében a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Zovárdnak volt kénytelen átengedni. Zovárd fia Domokostól szintén elkobozták e birtokot. 1352-ben hosszas utánjárásra ismét visszanyerte, ekként a helység a Zovárd nemzetségből származó Bessenyey családé lett. A török világban egyike volt azoknak a falvaknak, a melyek nem pusztultak el. Az 1647-iki összeíráskor 4 3/4 portát (jobbágytelket) találtak benne. 1660-ban Farkas Ambrus özvegye, Kincsy Orsolya volt itt birtokos. Plébániáját 1688-ban állították vissza. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért alispán birtokában találjuk. Az 1732. és 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint báró Sándor Mihály földesurasága alá tartozott, a ki régi, 1487-ben épült templomát 1751-ben megújítatta. A XIX. század első felében gróf Sándor Móricz birtoka, kinek itt Európa szerte híres ménese, nagy tehenészete és juhászata volt. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich-SándorPaulina, kinek itt régi, érdekes kastélya van, melyet még báró Sándor Mihály építtetett. A kath. egyház 1784-ből kelyhet és 1811-ből aranyozott, színezüst szentségtartót őriz, az akkori kegyúr, gróf Sándor Antal ajándékából. Magában a templomban, falba illesztve, faragványos szentségfülke van. A plébánia anyakönyve 1699-ből vallási tekintetben fölötte érdekes följegyzést tartalmaz, mely szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról már abban az időben meglévő hitet igazolja. A község határához tartoznak Hantos és Nagykablás puszták, Nyikavadászlak és Sárás. Dűlői közül a sárási és csimai dűlőkről azt tartják, hogy ott valamikor falvak voltak, a melyek a török hadjárat idején elpusztultak. Itt templomromok is láthatók s ezenkívül még egy kisebbszerű rom is van a határban, melyet kolostor-romnak tartanak. A közelében lévő árkot ma is Barátok árkának, vagy Benczevárnak nevezik. A lakosság katholikus kört, takarékmagtárat, fogyasztási és hitelszövetkezetet tart fenn. Emeletes népiskoláját 1874-ben építtette Simor 7János bíbornok herczegprímás, ki négy évig a község plébánosa volt. Postája és távíró-állomása helyben van, va
súti állomása Tokod, hajóállomása Piszke.

Bajna. - A gróf Sándor-féle kastély

Bajna. - A gróf Sándor-féle kastély.


Dísztermek a gróf Sándor-féle kastélyban.

Nagysáp.


Nagysáp, magyar nagyközség, az esztergomi járásban. 227 háza van, 1621 lakossal, a kik között 1007 ref., 572 róm. kath. és 34 izr. van. Határa 4413 kat. hold. A Baar-Kalán nemzetség ősi birtoka, ép úgy, mint a hozzátartozó Őrisáp, régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta. 1248-ban, midőn az e nemzetségből származó Pósa fia Nána comes, Petus fia Jóbbal ősi birtokait kicserélte, az utóbbinak Sáp ötödrészét engedte át. 1281-ben e nemzetségből származó Gergely, Antal és Péter voltak itt birtokosok. 1302-ben Péter fia Pókáé, de ezenkívül a margitszigeti apáczák is birtokosok voltak itt. A pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint 1332-ben már plébániával bírt. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért az ispán birtoka. Ekkor nyolcz egész és ugyanennyi féltelkes jobbágy lakta. Azon felül 2 egész és 4 féltelkes újonnan települt jobbágyot talált itt az összeíró-bizottság. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a helységnek iskolamestere is volt. Az 1732-55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv pedig báró Sándor Mihály földesúri hatóságát említi fel. Templomát a réginek romjain báró Sándor Mihály építtette. Iskoláját Simor János herczegprímás állította helyre. A XIX. század első felében a gróf Sándor család bírt itt földesúri joggal. Jelenlegi birtokosa herczeg Metternich-Sándor Paulina. Róm. kath. temploma 1890-ben épült újra; a reformátusoké 1777-ből való. A községben levő Sodorkúti forrás még a török időkből származik. A határban vannak Domonkos, Őrisáp és Romma puszták. Postája helyben van, távíró-állomása Bajna, legközelebbi vasúti állomásai Tokod és Ebszőny.


Lábatlan.

Lábatlan, dunamenti magyar község, 280 házzal és 1400 lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok és reformátusok. Határa 1488 kat. hold. A Zovárd nemzetség ősi birtoka. Első ízben 1267-ben talákozunk nevével, mely évben IV. Béla király Vécs unokájának, Miklós királyi főlovászmesternek Lábatlanban 18, Bikalban 15 eke földet adományozott. Az 1283. évi osztály alkalmával Karvai Miklós fiai, Miklós és Péter kapták. 1322-ben Nagymartoni Pál országbíró megtámadta és elpusztította. 1352-ben Zovárdfi Domonkos, az unokabátyjára rábizonyult hamis pénzverés részességének vádja alól felmentetvén, elkobzott birtokait, közöttük Lábatlant is, visszanyerte. 1385-ben Lábatlani Henslini Pál, 1390-ben alkalmasint ennek fiúsított leánya, Ilona és Vécs János, a királynő apródja bírta. 1502-ben Pathi Benesenich Mátyás, Konkoly Péter, továbbá Bajnai Both András horvát bán, 1503-ban és 1519-ben Bojoni János, Erdődi Bakócz Tamás, bucsányi Korláthkői Tamás komáromi főispán voltak itt birtokosok. 1551-ben Apponyi István és János, 1558-ban Verbőczy István, 1634-ben és 1647-ben Apponyi Balázs, Ormándy Péter és Szeghy Katalin birtokában találjuk. 1651-ben Bánky György bírt földesúri joggal. Később Nagybaráti Huszár István birtokába került, a ki 1678-ban királyi adományt nyert Lábatlanra. 1702-ben Huszár Imre volt itt birtokos, de 1719-ben az Ujlaky családnak is volt benne része. Az 1732. évi egyház látogatási jegyzőkönyv szerint a Nedeczky család birtoka. Lakosai ekkor még túlnyomólag reformátusok voltak. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Nedeczky Ferencz, továbbá az Ujlaky, Lehóczky, Gyulai és a Hegyi családok voltak földesurai. Ekkor, földesurai révén, Komárom vármegyéhez tartozott. Mint országgyűlésileg beczikkelyezett helységben, a reformátusok szabad vallásgyakorlattal bírtak. 1735-1755 között Ujváry Mihály volt a lelkészük. A XIX. század elején a Reviczky család mellett a Nedeczky család volt a helység legnagyobb birtokosa. Nedeczky Ferencz gyermekei 1812-ben osztoztak az atyjuktól rájuk szállott lábatlani birtokon. A helység 1876-ban Komárom vármegyéből Esztergom vármegyébe kebeleztetett át. Templom a török hódoltság idejében épült s ekkor a katholikusoké volt. Később a reformátusok foglalták el s azóta az övék. A szépen fejlődő község lakossága a legutolsó népszámlálás óta mintegy 500 lélekkel szaporodott. Itt van az Egyesült tégla- és czementgyár részvénytársaság czementgyára. Dűlőnevei közül fölemlíthető a Klastromdűlő és az Apáczakert, a melyeknek helyén kolostor volt. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben van, hajóállomása Piszke.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...