2015. november 26., csütörtök

A cifraszűr / Folytatáshoz kattints a posztra

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Diszitőelemek, Nagykunság

"A színritmus a bihari szűrőkön kevéssé fejlett, ami annál feltűnőbb, mert a közeli Nagykúnság cifraszűrein jut legtökéletesebben kifejezésre."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

cifraszűr

a rátéttel, hímzéssel díszített → szűrnek a 19. sz.-ban kialakult elnevezése. Úgy látszik, hogy a múlt században kivirágzott szűrhímzésnek a 18. sz. végétől kezdve – anyagi okokból – tilalmazott, akkor már bizonyos fokú kedveltségnek örvendett, piros vagy kék szegéssel, → cigulával díszített szűrök az előzményei. A szűrruháknak ennél korábbi, az általunk ismert, a 19. sz.-ban kialakult cifraszűrrel nem egyező díszítettségét azonban jelzik halvány nyomok. Így 17–18. sz.-i limitációk posztózott ujjú és posztózott gallérú szűröket, darócokat sorolnak fel, s e posztózás más színű posztószegést, de mintás rátétcsíkokat is jelenthetett. Mintázott szegélyű szűrről van is bakonyi (18. sz.-i) adat, s az általunk ismert 19. sz.-i bakonyi szűrök mintás szegélyei igen régies jellegűek. E rátét megelőzni látszik a 19. sz.-i cifraszűrt. Ugyancsak a szűr 19. sz.-inál korábbi – varrással való – díszítettségére utal a Magy. Nyelvtörténeti Szótár egy 18. sz.-i erdélyi – sajnos, idő- és helymegjelölés nélküli – adata, amely „varrott szűr”-t említ. – Különös, hogy a szűrszabók nem a szűrruhák általános divatjakor – tehát a 17–18. sz.-ban, sőt korábbi századokban – szerveződtek céhbe, hanem csak a múlt század dereka, második fele körül, amikor a szűrruhák száma erősen fogyott, de e fogyást a cifraszűrök kivirágzása ellensúlyozta. A színes szegéssel, majd színes posztócsipkével, végül hímzéssel díszített szűröket először a Dunántúlon tiltották, tehát itt virágozhattak ki legkorábban. Veszprémben 1825–30 körül volt a cifraszűr fénykora, míg Debrecenben 1825-ben még csak a szegett szűrt tilalmazták, a hímzett szűrök tilalma ennél jóval későbben, még 1870-ben is érvényes volt Debrecenben. – A szűrhímzés eredetét Györffy István a szűcshímzésben látta. Mint ez, úgy a szűrhímzés is férfimunka volt. Bár néhol, pl. Debrecenben a múlt század második felében a rendeléseket nem győző szűrszabók betanított nőkkel hímeztettek. A cifraszűr – területenként nem mindig azonos időre eső – fénykorában a szűrnek a következő darabjait díszítették, hímezték: a színes szegések mentét, a gallért, a szűr elejét, az ujjak betoldása alatti oldal-aszaj-pálha-részt és a feleresztésnek nevezett felhasítások körét. Ezeken kívül a cifraszűrhöz még a következő díszítőelemek tartoztak: a → vóc, a belőle alakult posztó csipke, a csipkéket lefogó sodrás és a csipkék és feleresztések végén levő bojt, majd a bojt divatjának múltával a színes gyapjúhulladékból horgolt → galambkosarak vagy a vastag pamutzsinórból gombkötő kötötte komlórózsák. A szűr elöl nem ért össze. Díszes, szíjgyártó készítette csatos szíjjal – amely néha sallangos is volt – vagy gombkötő díszítette összeakasztóval fogták elöl össze. Ez utóbbihoz átvetőnek vagy → hátravetőnek hívott, cifra és több ágú zsinór tartozott. A szűrgallér két alsó sarkának a →csücskő nevű kis korong volt a dísze. – A díszítés-hímzés alapján a következő vidékek szerint különülnek el a cifraszűrök: → alföldi vagy kun cifraszűr; a →dunántúli cifraszűr – és ezen belül a → bakonyi cifraszűr, → somogyi cifraszűr, → bihari cifraszűr, → debreceni vagy → hajdúsági cifraszűr, → erdélyi cifraszűr, felföldi cifraszűr – ezen belül az egri, → matyó cifraszűr. Ezeken kívül átmeneti formák: a csökölyi szűr (→ csökölyi viselet), a dunántúli cifraszűr, a → felföldi szűr.
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Elej és gallérvirágok, Nagyszalonta = Blumen vom Vorderteil und von Kragen, Nagyszalonta

"Ha a mai hímzéselemek ősiségét kétségbe vonjuk is, de a felfogás, fogalmazás és előadás módját a magyar etnikum ősi örökségének tartjuk. A kun és a palóc hímzéseken megnyilatkozó forma- és szinrithmus például minden valószínűség szerint keleti örökség, épp úgy, mint a nagy üres felületeknek aprólékosan kidolgozott tömör színes foltokkal való díszítése."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Applikált disz és csücskök, Nagyszalonta = Applizierte Verzierungen und Zipfel, Nagyszalonta


Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Aszajok, Bihar, Arad m. = Flankenfelder, Kom. Bihar, Arad

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Cifraszűr. Sarkad, Bihar m. Eredetije gróf Almássy Dénes birtokában. Bagossy Sándor műhelyéből

 "A mult század vége felé legkiválóbb mesterek Bagossy Sándor és Nagy József voltak. ... Ugyancsak Bagossy készített 1896-ban öt darab szép cifraszűrt gróf Almássy Dénes sarkadi uradalma számára, mely szűrök egyrésze az uradalomban ma is meg van és a pásztorok csak ünnepélyes alkalomkor használják."

Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Fenekes ujjú palóc csuha. 1/2o-ad nagyság. Mátra vidék

"... a palóc csuha, mely szabásában az alföldivel egyezik, de gallérja nagyobb mint az alföldi, ellenben kisebb, mint a dunántúli kanász-szűré. Hosszúsága, bősége is a kettő között áll. Ujja gyakran befenekelt. Szabásában, formájában majdnem teljesen megegyezik a Somogy megyében Csököly-Nagyatád-Csurgó vidékén használatos szűrrel. A palócság Heves-Gömör-Nógrád megyékben a szűrt csuhának nevezi. ... ezek átmenetnek tekinthetők az alföldi és dunántúli szűrök között. Ujjai gyakran fenekesek. Gallérja meglehetősen nagy."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Nagykún férfiak, Kisujszállás, Kumanische Männer

"A körülkoszorús szűrt Kisujszálláson, Túrkevén, Kenderesen, Tiszaszentimrén, Tiszaszőllősön, Nádudvaron, Tiszafüreden, Poroszlón, Tiszadobon továbbá Szemere, Szentistván felé viselték, egyszóval a Középtisza mentén 

Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Rátét diszitményű, újabb divatú cifraszűr. Szarvas, Krsnyák Sámuel műhelyéből. Róth B. felvétele.

A szarvasi tótság is felkapta a cifraszűrt és viselte, sőt elvéivé még ma is hordja. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...