2015. november 26., csütörtök

Falun / Folytatáshoz kattints a posztra












A cifraszűr / Folytatáshoz kattints a posztra

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Diszitőelemek, Nagykunság

"A színritmus a bihari szűrőkön kevéssé fejlett, ami annál feltűnőbb, mert a közeli Nagykúnság cifraszűrein jut legtökéletesebben kifejezésre."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

cifraszűr

a rátéttel, hímzéssel díszített → szűrnek a 19. sz.-ban kialakult elnevezése. Úgy látszik, hogy a múlt században kivirágzott szűrhímzésnek a 18. sz. végétől kezdve – anyagi okokból – tilalmazott, akkor már bizonyos fokú kedveltségnek örvendett, piros vagy kék szegéssel, → cigulával díszített szűrök az előzményei. A szűrruháknak ennél korábbi, az általunk ismert, a 19. sz.-ban kialakult cifraszűrrel nem egyező díszítettségét azonban jelzik halvány nyomok. Így 17–18. sz.-i limitációk posztózott ujjú és posztózott gallérú szűröket, darócokat sorolnak fel, s e posztózás más színű posztószegést, de mintás rátétcsíkokat is jelenthetett. Mintázott szegélyű szűrről van is bakonyi (18. sz.-i) adat, s az általunk ismert 19. sz.-i bakonyi szűrök mintás szegélyei igen régies jellegűek. E rátét megelőzni látszik a 19. sz.-i cifraszűrt. Ugyancsak a szűr 19. sz.-inál korábbi – varrással való – díszítettségére utal a Magy. Nyelvtörténeti Szótár egy 18. sz.-i erdélyi – sajnos, idő- és helymegjelölés nélküli – adata, amely „varrott szűr”-t említ. – Különös, hogy a szűrszabók nem a szűrruhák általános divatjakor – tehát a 17–18. sz.-ban, sőt korábbi századokban – szerveződtek céhbe, hanem csak a múlt század dereka, második fele körül, amikor a szűrruhák száma erősen fogyott, de e fogyást a cifraszűrök kivirágzása ellensúlyozta. A színes szegéssel, majd színes posztócsipkével, végül hímzéssel díszített szűröket először a Dunántúlon tiltották, tehát itt virágozhattak ki legkorábban. Veszprémben 1825–30 körül volt a cifraszűr fénykora, míg Debrecenben 1825-ben még csak a szegett szűrt tilalmazták, a hímzett szűrök tilalma ennél jóval későbben, még 1870-ben is érvényes volt Debrecenben. – A szűrhímzés eredetét Györffy István a szűcshímzésben látta. Mint ez, úgy a szűrhímzés is férfimunka volt. Bár néhol, pl. Debrecenben a múlt század második felében a rendeléseket nem győző szűrszabók betanított nőkkel hímeztettek. A cifraszűr – területenként nem mindig azonos időre eső – fénykorában a szűrnek a következő darabjait díszítették, hímezték: a színes szegések mentét, a gallért, a szűr elejét, az ujjak betoldása alatti oldal-aszaj-pálha-részt és a feleresztésnek nevezett felhasítások körét. Ezeken kívül a cifraszűrhöz még a következő díszítőelemek tartoztak: a → vóc, a belőle alakult posztó csipke, a csipkéket lefogó sodrás és a csipkék és feleresztések végén levő bojt, majd a bojt divatjának múltával a színes gyapjúhulladékból horgolt → galambkosarak vagy a vastag pamutzsinórból gombkötő kötötte komlórózsák. A szűr elöl nem ért össze. Díszes, szíjgyártó készítette csatos szíjjal – amely néha sallangos is volt – vagy gombkötő díszítette összeakasztóval fogták elöl össze. Ez utóbbihoz átvetőnek vagy → hátravetőnek hívott, cifra és több ágú zsinór tartozott. A szűrgallér két alsó sarkának a →csücskő nevű kis korong volt a dísze. – A díszítés-hímzés alapján a következő vidékek szerint különülnek el a cifraszűrök: → alföldi vagy kun cifraszűr; a →dunántúli cifraszűr – és ezen belül a → bakonyi cifraszűr, → somogyi cifraszűr, → bihari cifraszűr, → debreceni vagy → hajdúsági cifraszűr, → erdélyi cifraszűr, felföldi cifraszűr – ezen belül az egri, → matyó cifraszűr. Ezeken kívül átmeneti formák: a csökölyi szűr (→ csökölyi viselet), a dunántúli cifraszűr, a → felföldi szűr.
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Elej és gallérvirágok, Nagyszalonta = Blumen vom Vorderteil und von Kragen, Nagyszalonta

"Ha a mai hímzéselemek ősiségét kétségbe vonjuk is, de a felfogás, fogalmazás és előadás módját a magyar etnikum ősi örökségének tartjuk. A kun és a palóc hímzéseken megnyilatkozó forma- és szinrithmus például minden valószínűség szerint keleti örökség, épp úgy, mint a nagy üres felületeknek aprólékosan kidolgozott tömör színes foltokkal való díszítése."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Applikált disz és csücskök, Nagyszalonta = Applizierte Verzierungen und Zipfel, Nagyszalonta


Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Aszajok, Bihar, Arad m. = Flankenfelder, Kom. Bihar, Arad

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Cifraszűr. Sarkad, Bihar m. Eredetije gróf Almássy Dénes birtokában. Bagossy Sándor műhelyéből

 "A mult század vége felé legkiválóbb mesterek Bagossy Sándor és Nagy József voltak. ... Ugyancsak Bagossy készített 1896-ban öt darab szép cifraszűrt gróf Almássy Dénes sarkadi uradalma számára, mely szűrök egyrésze az uradalomban ma is meg van és a pásztorok csak ünnepélyes alkalomkor használják."

Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Fenekes ujjú palóc csuha. 1/2o-ad nagyság. Mátra vidék

"... a palóc csuha, mely szabásában az alföldivel egyezik, de gallérja nagyobb mint az alföldi, ellenben kisebb, mint a dunántúli kanász-szűré. Hosszúsága, bősége is a kettő között áll. Ujja gyakran befenekelt. Szabásában, formájában majdnem teljesen megegyezik a Somogy megyében Csököly-Nagyatád-Csurgó vidékén használatos szűrrel. A palócság Heves-Gömör-Nógrád megyékben a szűrt csuhának nevezi. ... ezek átmenetnek tekinthetők az alföldi és dunántúli szűrök között. Ujjai gyakran fenekesek. Gallérja meglehetősen nagy."

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Nagykún férfiak, Kisujszállás, Kumanische Männer

"A körülkoszorús szűrt Kisujszálláson, Túrkevén, Kenderesen, Tiszaszentimrén, Tiszaszőllősön, Nádudvaron, Tiszafüreden, Poroszlón, Tiszadobon továbbá Szemere, Szentistván felé viselték, egyszóval a Középtisza mentén 

Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Rátét diszitményű, újabb divatú cifraszűr. Szarvas, Krsnyák Sámuel műhelyéből. Róth B. felvétele.

A szarvasi tótság is felkapta a cifraszűrt és viselte, sőt elvéivé még ma is hordja. 


2015. november 24., kedd

Pápa régi képeslapokon / Folytatáshoz kattints a posztra



 Bencés templom belső



















Magyar ritkaságok / Folytatáshoz kattints a posztra

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A szőnyi ikrek

"A csodaszülöttek történetének e hírességei 1701 október 21-én születtek a komárommegyei Ó-Szőnyben. Atyjuk, Gófitz János, a Zichy grófok jobbágya volt, ki 1700-ban vette el fiatal feleségét. Először Ilona jött a világra; három óra múlva követte Judit. Az anyát, kinek később több egészen normális gyermeke lett, nem is igen viselte meg a nehéz szülés. Az ikrek keresztcsontjuknál fogva voltak összenőve. Az idősebbik nehezebb, erősebb, elevenebb volt az ifjabbiknál és ez a különbség megmaradt egész életökben. Ilonát igen szép, egyenes termetű, egészséges, vidám leánynak mondják az egykorúak; Judit kisebb, ferde alkatú, beteges volt és arcának csinossága sem vetekedett a nénjével. Hat éves korában baloldali bénulás érte, és bár nemsokára magához tért, világéletében tunyán mozgott, és a nyelve sem forgott elég sebesen. Elméje is meggyöngült. Mindez teljességgel nem hatott az ép és okos Ilonára." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A Túróci fakönyv

"A túróci fakönyv. 1839-ben hírlapi értesítés folytán JERNEY JÁNOS figyelmessé lett egy hírre, mely szerint Túrócvármegyében valami hún-székely betűkkel írott oklevél bukkant föl. Utána kérdezősködve a dolognak Cherven Tamás szentkereszti plébános, később besztercebányai apátkanonok, megküldte az írás másolatát és a Bél Mátyás-féle hún-székely ábécé alapján megfejtett olvasását is; később az Akadémia megkeresésére eredetijét is. Cherven Tamás előadása szerint 1839-ben akadt rá a túrócvármegyei Stubnya fürdőben Jezerniczky István vármegyei adószedőnél, ki azt állította, hogy az okiratra az ősrégi Raksányi család levéltárában akadtak rá. Az okirat sötétbarna nyírfahéjra (Betula alba) van koromfekete téntával írva, éles írótollra valló vonásokkal." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A rohonci kódex egy lapja

"A rohonci codex. Legfurcsább codexe irodalmunknak. 1838-ban ajándékozta volt az Akadémiának Batthyányi Gusztáv gróf 30,000 kötetnyi könyvtárával, melyet Rohoncon őriztek; innen a codex neve. írásjegyei eddigelé teljesen ismeretlenek; bejárta már a külföldet is, többi között JÜLG BERNÁT, az innsbrucki egyetem volt professzora, kinek ezt a codexet Húnfalvy Pál küldte meg, eredménytelenül fáradozott megfejtésén és Vexir-Codex-nek nevezte el. A codex maga tizenkettedrét 224 lap (448 oldal) bordázott papirosból áll, melynek vízjegye: csillagon függő körben kétágú vasmacska; bőrbe van kötve; írásjegyei semmiféle ösmert íráshoz nem hasonlítanak, s a mi feltűnő és erős bizonyíték hamis volta mellett, hogy tízszeresen is felülmúlja az ábécék betűinek számát és látszólag akárhányszor minden következetesség nélkül sorakoznak egymáshoz, úgy hogy a megfejtéshez egyetlen pont nincs, melyre támaszkodni lehetne." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

A Gellei imádságos könyvből

"A gellei imádságos, könyv. Tudtunkkal a legrégibb hamisított nyelvemlék az állítólag Gelle pozsonyvármegyei községből származó imádságos könyv. Eredetije (?) nincsen meg, egyik másolata a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában van (Történ. 4-rét.38. szám) egy nagyobb Cornides Dániel-féle colligatumban;másik példánya a maros-vásárhelyi Teleki-könyvtárban,hol azt Szabó Károly megvizsgálta. Teljes címe: "Libellus Precum quotidianarum, cuiusdam venerandi Senecionis charactere Scythico magarico Symbolum Sancti Athanasii, Orationem Dominicam, Salutationem Angelicam, Credo, Decalogum, Confiteor, et Psalmos poenitentiales continens, hebraico more a dextra ad sinistram versus exaratus, cuius alphabetum pagina sequente licet videre." 1 Az egész egy negyedrét összehajtott ív, hátúlról számított első oldalán a cím, másodikán az ábécé, harmadikán szent-Athanázius hitvallása, a sorok közt az állítólagos szittyamagyar írás alatt, annak latin megfelelőjével, a következő 3-8 oldalon pusztán a többi szöveg, a 9-16 oldal tiszta, beíratlan." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13317)


2015. november 22., vasárnap

Komló - Egy város születése / Folytatáshoz kattints a posztra


FOTÓK : http://www.fortepan.hu/

 Komló (németülKumlauhorvátul Komlovészak-baranyai város, a Komlói járás központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és
Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

Anna akna, Béketelep, Belváros, Béta akna, Cseresznyák, Dávidföld, Gadány, Gesztenyés, Hármas akna, Határtető, Kakastelep, Kenderföld, Kisbattyán, Kossuth akna, Kökönyös, Körtvélyes, Mecsekjánosi, Sikonda, Zobákpuszta, Majális tér, Mecsekfalu, Mecsekjánosi-puszta, Somág-tető, Szent Imre-telep, Szilvás, Új-telep,
 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették előszörVilla Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow1320-ban Kemle1321-benKomlod1329-ben Komlou13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
 Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
 1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt,Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.
 2001-ben 27081 lakosából 26294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.
A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón.

Nevezetességei

  • Városi Helytörténeti Múzeum 
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi öt alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.
 Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek
  • Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Árgyelán György, fotográfus
  • Babina Éva, porcelánfestő
  • Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
  • Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
  • Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
  • Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
  • Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
  • Dénes Gizella (1897–1975) írónő
  • Farkas Gábor, türelemüveg készítő
  • Ferenczy András, énekes
  • Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
  • Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
  • Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
  • Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
  • Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
  • Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
  • Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
  • Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója
  • Ilka Gábor, 
  • Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
  • Király Csaba, zongora- és orgonaművész
  • Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
  • Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
  • Lővei Attila, autóversenyző
  • Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
  • Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
  • Mózes Balázs, színművész
  • Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
  • Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
  • Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
  • Rózsaszín Pittbull zenekar
  • Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
  • Sárkány Kázmér operaénekes
  • dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
  • Takács Péter, festő és rajztanár
  • Tibai Gyöngyi, költő és képzőművész






















Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″osm térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...