2015. augusztus 31., hétfő

A budai vár Mátyás király korában / Folytatáshoz kattints a posztra


I. (Nagy) Lajos volt az első király, aki 1354-ben Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. Zsigmond király a XV. század elején tovább bővítette a várat, a középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését pedig Mátyás király fejezte be.







Balaton Anno / Folytatáshoz kattints a posztra

BALATONFÖLDVÁR -  fürdőházak.

19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve - talán Füredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a pompás víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt ugyan gőzhajó a Balatonon, sőt az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. A Balaton-vidéki 3 megye ugyan több ízben alakított Balaton-egyesületet, de teljesen eredménytelenül. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. A szőlőművelés pusztulásával a nép is egyik fő kereseti ágát vesztette el, s ipar és kereskedelem teljes híján mindinkább elszegényedett.


BALATONMÁRIAFÜRDŐ -  vasútállomás.
BALATONALMÁDI -  strand.




SIÓFOK - fövenyfürdő.
SIÓFOK - fövenyfürdő.
BALATONALMÁDI -  strand.
BALATONALMÁDI- Sárkuta, később Balatonalmádi-Remetevölgy vasúti megállóhely.
  SIÓFOKBALATONÚJHELY  - Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a Balatonon.
 SIÓFOKBALATONÚJHELY  - Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a Balatonon.

Cholnoky Jenő / Folytatáshoz kattints a posztra

Cholnoky Jenő (Veszprém1870július 23. – Budapest1950július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Cholnoky Viktor öccse és Cholnoky László bátyja volt. Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Érdeklődése már ebben a korban a földrajzra irányult, gimnazista korában írta első „földrajzkönyveit”. Apja azonban nem a Tudományegyetemre, hanem a Műegyetemre íratta be, mondván: a tanárok mind szegények. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, előbb a Műegyetem vízépítési szakán, később filozófiai doktorátust szerzett.
A Műegyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást Klimm Mihály professzor mellett. Közben megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére.
Lóczy Lajos ajánlására 1896-ban szerény ösztöndíjjal Kínába ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás.
VESZPRÉM- Toborzó utca 9. sz. ház udvara. Balról Zelovich Kornél, Segesdy ref. pap, Cholnoky István, Berky Károly, Cholnoky László, Cholnoky Ferenc és Cholnoky Jenő.

Kínából hazatérve adjunktussá léptették elő. A mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták.
Feleségül vette Barrois Petronellát. Három gyermekük született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a botanika híres tudósa, Tiborból Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett.
1905-ben a kolozsvári Tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1912 augusztus-októberében Teleki Pállal nagy körutat tett az Egyesült Államokban. 15 évet töltött Kolozsváron, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba.
1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, Czirbusz Gézától, de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást.
Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint Bulla Béla, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Kádár László. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig.
HORTOBÁGY -  Cholnoky Jenő (jobbra) földrajztudós, német tudósokat kalauzol.
BUDAPEST VII. Marek József (Elemér) utca 41. III. em., Cholnoky Jenő és fia Béla.
 BUDAPEST VI. Andrássy út 103. Hopp Ferenc világutazó kertje, Cholnoky Jenő és felesége Barrois Petronella.
Cholnoky Jenő földrajztudós, Almásy György Ázsia-kutató, Déchy Mór geográfus, Lóczy Lajos földrajztudós, Vámbéry Ármin Közép-ázsiai utazó, Sven Anders Hedin svéd földrajztudós.
 NAGYBECSKEREK -  Cholnoky Jenő földrajztudós.
KECSKEMÉT -  Cholnoky Jenő földrajztudós a Szikra gazdaság szőlészetében.
 ERDÉLY NAGYVÁRADPÜSPÖKFÜRDŐ az erdő szélén Cholnoky Jenő földrajztudós fest.
 BÜKKSZENTLÉLEK -  Pálos kolostorrom, jobb szélen Cholnoky Jenő földrajztudós.
DOBOGÓKŐ -  a Magyar Turista Egylet I. világháborúban elhunyt tagjai emlékére állított emlékmű, elől jobbról a második Cholnoky Jenő földrajztudós.
Cholnoky Jenő földrajztudós.

2015. augusztus 30., vasárnap

Szent Mihály hava / Folytatáshoz kattints a posztra



  • Szent Mihály havának első napján léptek szolgálatba a juhászok, a kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen ez a nap zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődött a szőlőőrzés, a disznót hízóba fogták.
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal, más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (a 6. századtól tartják). Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

 Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ekkor volt a kisfarsang időszakának kezdőnapja, a lakodalmak ideje, mely Katalin napig (november 25.) tartott. Mihály napjától várták az időjárás hidegre, téliesre fordulását: "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet." Ettől a naptól nem volt szabad az ágyneműt az udvaron szellőztetni. Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal napja a betakarítás befejezésének a jelképe. Szeptembert „Szent Mihály havának” is szokták hívni.

 Szent Mihály arkangyal szobra Bécsben a Szent Mihály templom bejárata előtt
Nem-bibliai legendák szerint:
  • 452-ben Attila hunok fejedelme Ravennánál tárgyalt I. Leó pápával, és ekkor .. feje fölött a levegőben egy férfiút láttak lebegni, kezében kivont karddal, ki fogait csikorgatva fejét lecsapni fenyegetőzik… Forrás: Márk Krónikája- Képes krónika
  • 495-ben megjelent a Monte Gargano-hegyen, ahol eltérítette a repülő nyílat, amellyel egy dühös gazda meg akarta ölni eltévedt bikáját.
  • 590 körül, a pestisjárvány idejében megjelent Nagy Gergely pápának az Angyalvár felett, és visszadugta véres kardját a hüvelyébe, ezzel jelezve a járvány végét.
  • 708-ban megjelent a Mont Saint Michel domb tetején Aubert de Avranches püspöknek, és felszólította őt, hogy azon a helyen építsen templomot.
  • 1077 körül Szent László és Salamon viadala közben Salamon …két angyalt láta László feje fölött tüzes karddal repkedve és ellenségeit fenyegetve…Forrás: Márk Krónikája- Képes krónika

Szoboszlay-per / Folytatáshoz kattints a posztra

Szoboszlay-per a legnagyobb kommunizmus ellenes szervezkedésben részt vevő személyek pere Erdélyben.19571958-ban zajlott, és a legkegyetlenebb per volt az összes közül Romániában. Az eljárás során 57 személyt állítottak bíróság elé, akik közül tízet kivégeztek.

A szervezkedés 19551956-ban zajlott Erdélyben. Elindítója Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános volt, aki Confederatio című művében kifejtette egy közös román-magyar állam tervét, amelynek létrejötte szerinte az etnikai feszültségeket szüntette volna meg. Ezenkívül fel szerette volna számolni a kommunista diktatúrát, és visszaállítani az alapvető polgári jogokat (szólás-, vallás- és sajtószabadság), valamint megszüntetni a kollektivizálást. Elméletét először csak közvetlen barátaival, Reusz Máriával, Alexandru Fîntînaru ügyvéddel, báró Huszár Józseffel és Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébánossal, bérmakeresztapjával ismertette, azonban egyre több követőre találtak. Hamarosan külön-külön konspiratív szervezet működött Pécskán, Csíkszeredában, valamint Torján. A szervezkedés tagjai egy fegyveres felkelést kívántak kirobbantani, amelynek dátumát 1956augusztus 28.-ra tűzték ki. A felkelés azonban a rossz szervezés miatt el sem indult. A kudarcot követően azonban Szoboszlay és társai nem adták fel, hanem újabb dátumot tűztek ki a felkelés kirobbantására, a magyar forradalom hatására október 26.-át. Azt akarták, hogy a két forradalom egyszerre győzzön a két országban, ezzel létrejött volna a Szoboszlay által elképzelt konföderáció is. A kijelölt időpontban azonban ismét nem történt semmi, ezzel a felkelés kirobbantásának terve a kútba esett, a magyar forradalmat pedig a szovjet csapatok időközben leverték, így megszűnt az együttműködés esélye is. A szervezkedést a Securitate egy „Iosif” álnevű besúgónak köszönhetően leleplezte, a résztvevőket pedig 1957 novemberében sorra letartóztatták.

Összesen 57 személyt tartóztattak le, románokat és magyarokat egyaránt. Olyan személyek is fogságba kerültek, akik csak szimpatizáltak a felkeléssel, vagy csak tudtak róla, de nem támogatták. Az utóbbiaknak az volt a bűne, hogy nem jelentették a Securitatenak, hogy mi van készülőben.
A pert Kolozsváron tartották, a III. Hadtest hadbírósága ítélkezett, elnöke a szabóból hadbíró őrnaggyá előléptetett Macskássi Pál volt. Az elítéltekkel kegyetlenül bántak az őrök, ütötték és megalázták őket. A bíróság az ítéleteket már előre megkapta Bukarestből, ennek ellenére fenntartották a helyben ítélkezés látszatát. A foglyokat „államrend elleni összeesküvéssel” és a „Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedéssel” vádolták, ítéletet 1958. május 30-án hoztak felettük. Az összes vádlottat teljes vagyonelkobzással sújtották, ezenkívül tíz személyt halálra, öt személyt pedig életfogytiglanra ítéltek. A többiek ítélete 8–25 év között volt. A ítélkezés kegyetlenségét mutatja, hogy a tárgyalás „közönsége” minden egyes halál- és életfogytiglani börtönbüntetést megtapsolt.
A halálraítélteket 1958. szeptember 1-jén golyó által kivégezték Temesváron. Sírjaik máig ismeretlen helyen vannak.
A kivégzettek név szerint:

A börtönbüntetésre ítéltek közül egy személy vesztette életét, Szörcsey Elek, a többiek az 1964-es amnesztia idején kiszabadultak, de maradandó fizikai és szellemi károsodást szenvedtek.
A Szoboszlay-perben elítélteket hosszú ideig nem rehabilitálták, akárcsak a többi kommunizmus alatt elítélt személyt sem. Szoboszlay Aladár testvére közbenjárt Kolozsváron a rehabilitáció érdekében, a bírónő azonban elutasította, kijelentve, hogy Macskássi Pál jogosan járt el.
2006. október 23-án Traian Băsescu román államfő Sólyom László magyar köztársasági elnökkel találkozott Csíkszeredában. Egyúttal közösen rótták le tiszteletüket az '56-os elítéltek előtt, az ünnepségen tartott beszédében a román elnök hősöknek nevezte az erdélyi '56-osokat.
A kolozsvári táblabíróság végül 2010-ben, három évnyi pereskedés után felmentette a Szoboszlay-per során elítélt személyeket.

Megosztás

Erzsébet híd (Komárom) / Folytatáshoz kattints a posztra

 Erzsébet híd a Duna egyik hídja. Észak- és Dél-Komáromot köti össze, a város központjában. A nemzetközi megállapodások értelmében a híd Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdona.
A tervek szerint 2016-ban új hidat épít Szlovákia és Magyarország a híd és a városközpont tehermentesítése érdekében.
 Már 1589-ben, Szőny és Komárom között is hajóhíd létesült. Csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését mindaddig, amíg a hídépítés tovább nem fejlődött. Az Erzsébet híd Magyarország legelső nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar kivitelezők építettek, magyar tervek alapján – terveit a kor legnevesebb hídtervezője, Feketeházy János készítette. A 4×100 méter ívnyílású híd 1891-1892-ben épült meg, sarló alakú rácsos tartókkal. A hídépítés jogát Guilbrand Gregersen, a magyarrá lett norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1 165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember 1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynéról neveztek el.
A hegesztett (kavart) vas szerkezeti elemek a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek. A Duna-híddal egyidejűleg, ahhoz hasonló kialakítással elkészült 1892-ben a vasút feletti 48,4 méter nyílású felüljáró. Ezt hidat is Gregersen és a Magyar Államvasutak Gépgyára építette. A túlsó parton az Erzsébet-szigetet a Kis-Duna-ág felett fahíd kötötte össze a szlovákiai Komárommal.
 második világháborúban felrobbantott középső nyílásokat a háború után újjáépítették. A pályaszerkezetet 1962-ben, illetve 1980-ban építették át. Az 1990-es évek végére, a híd romló állapota miatt, nagyobb arányú felújítás vált szükségessé. Ezt megelőzte a magyar oldalon a Hegyeshalmi vasútvonal feletti közúti híd és a szlovák oldalon a kikötői Duna-ág feletti nyitható szerkezetű híd rekonstrukciója. Miután az észak-komáromi rekonstrukció 2002-ben, a komáromi pedig 2004-ben befejeződött, sor kerülhetett az Erzsébet híd felújítására. A kivitelezési munkákat az Európai Uniós közbeszerzési pályázat eredményeként a Hídtechnika Kft. és a Közgép Rt. alkotta „Komárom–Komarno 2005 Konzorcium” végezte el. A kivitelezés költsége öt és fél millió eurós (1,6 milliárd forintos) költségét a két ország egyenlő arányban állta. 2005 telén kezdődött a munka, melynek során a pilléreket kőszórással újították fel, és kicserélték a hőhatások kiegyenlítésére szolgáló elemeket. A lehetőségekhez mérten tíz-tíz centiméterrel szélesítették az útfelületet. Elvégezték a szigetelés és az aszfaltburkolat cseréjét, valamint a teljes közvilágítási hálózat átépítését, új acél járdakonzolokat építettek. A hajózás biztonsága érdekében radartükör is került a hídra. A híd maximális teherbírása 40 tonna, ennek ellenére megmarad a 21 tonnás korlátozás. A munkálatok során időszakos, fél- és egész pályás hídlezárásokra került sor. 2006december 11-én teljes szélességében megnyitották a forgalom előtt.








Bányásznap / Folytatáshoz kattints a posztra

A bányásznap (ma szeptember első vasárnapja) hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére.
  • Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napjához, december 4-hez kötődött az ünnep.
  • Tatabányán a Bányalelkészség Szent István király temploma védőszentjének ünnepén augusztus 20-án tartották a búcsút, itt ez volt a bányásznap is.
  • 1951-től szeptember első vasárnapján országosan egységesen tartják a bányásznapot, az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére. A tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget akarták csillapítani a bányásznap törvénybe iktatásával.

Komló 





 Komló




2015. augusztus 28., péntek

A Rongyosgárda - Első ágfalvi összecsapás / Folytatáshoz kattints a posztra

 Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt hazafias érzelmű tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból.
Kitör a nyugat-magyarországi felkelés: a Rongyos Gárda a megfelelő katonai erőkkel még nem rendelkező Ausztria ellen fog fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland elcsatolását.
  • A felkelés nyitányaként az első ágfalvi összecsapásban a rongyosok meghátrálásra kényszerítik az osztrák csendőrség alakulatait.
  • 1921. augusztus 28. Első ágfalvi összecsapás
  • 1921. szeptember 8. Második ágfalvi összecsapás
 Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéke megtartása volt, de más elfoglalt területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára. Megakadályozták az osztrák reguláris hadsereget a vidék elfoglalásában, sőt, a mai Burgenland területét elfoglalták, ahol kikiáltották a Lajtabánságot. Ez vezetett az 1921. december 14-16. közötti soproni népszavazás megtartásához.
A felkeléshez mintegy száz bosnyák és albán muszlim önkéntes is csatlakozott Durics Hilmi Huszein vezetése alatt. Egy Ahmet nevű katona el is esett az osztrákokkal vívott harcokban, így a nyugat-magyarországi felkelés mártírja lett.
A felkelők emellett radikális nézeteket vallottak, Szabó József százados irataiból kitűnik, hogy még a félterrorista módszerektől sem riadtak vissza.
 A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28.  1921. október 13.között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette területi igényét a többségében németek lakta, de jelentős horvát és magyar kisebbséggel rendelkező Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is. Az antant jóváhagyta az osztrák kérelmet és az 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben Ausztriának ítélte a területet, 
A döntés ellen a magyar kormány is tiltakozott és megpróbált megállapodni az osztrák államvezetéssel, de a próbálkozások eredménytelenül zárultak. Ekkor kezdődött egy önkéntesekből álló magyar felkelő alakulat szervezése, Héjjas Iván, Prónay Pál és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével. Amikor 1921.augusztus 28-án az osztrák csendőr alakulatok átlépték a határt, hogy birtokukba vegyék a nekik ítélt területet, Ágfalvánál a Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők szembeszálltak a csendőrökkel és visszaverték őket. Ezzel vette kezdetét a nyugat-magyarországi felkelés, amely közel másfél hónapig tartott. A felkelés során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, majd kikiáltották a Lajtabánságot, Prónay Pált nevezve ki lajtai bánnak.
A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a felkelés leveréséért sem tett semmit. A harcok eredményességének köszönhetően az 1921. október 11. - 13. között tartott Velencei konferencián a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14. - 18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...