2015. július 24., péntek

Legendás magyar tévéműsorok / Folytatáshoz kattints a posztra

A nyolcvanas-kilencvenes években kevesebb csatorna kínálta ugyan a műsorait, de ez nem jelentette azt, hogy bármilyen új kezdeményezés sikerrel járt a nézőknél. A Delta például már a negyedik hasonló próbálkozás volt a sorban tudományos-ismeretterjesztő témakörben, mivel a korábbi műsorok sorra elbuktak. A Delta viszont - a neve is utal a negyedikségre, ez a görög ábécé negyedik betűje - hetente négy-ötmillió nézőt szegezett a képernyők elé, és több mint 1500 adást megért.
Ám nem ez volt az egyetlen olyan műsor az elmúlt évtizedekben, amit imádtak a magyar nézők.
Delta: bár a tudományos és ismeretterjesztő műsort 1964-től egészen 2009-ig forgatták, népszerűsége akkor volt a csúcson, amikor Kudlik Júlia vezette. Sok vonatkozásban újítónak számított, nemcsak tartalmilag, de egyéb vonatkozásban is: főcímzenéje, mely Tom Dissevelt és Kid Baltan: Song of the Second Moon című 1957-es dalának részlete, kifejezetten modernül hangzott, és 1976-ban az elsők között váltott színes technikára az addig fekete-fehér műsor.
Ablak: Déri János legendás szolgáltató és közéleti műsora volt az Ablak, ahol hétről hétre segítették a kisembereket a közügyek intézésében jogi tanácsokkal, ötletekkel. Az Ablak tette népszerűvé Bálint gazdát is, akire növényápolással és kertészkedéssel kapcsolatban mindig számíthattak a nézők. Déri Jánost a tüdőrák vitte el 41 éves korában, 1992-ben.
Parabola: Árkus József humora, politika és pucérkodó nők - nem is kellett más ahhoz, hogy a Parabola hatalmas népszerűségre tegyen szert a nyolcvanas években. Pedig eredetileg komolyabb hangvételű külpolitikai műsor volt, de aztán amikor Árkus átvette Kovács Józseftől a műsor vezetését, fokozatosan szatirikus belpolitikaivá formálta. Szilveszteri különkiadását Szuperbolának hívták, és ott még több volt a meztelenkedés, mint a Parabola-részekben. Árkus József 1992-ben, 61 évesen hunyt el.
Zenebutik: a nyolcvanas években, még a rendszerváltás előtt nem sok zenei műsor volt a televízióban, éppen ezért vasárnaponként a nézők, főleg a fiatalabbak, feszült figyelemmel várták Juhász Előd műsorát. Bár a Zenebutikban a könnyűzene kisebb hangsúllyal szerepelt, azért jó volt értesülni arról, mi történik a popvilágban a határokon túl.
Kölyökidő: 1989-től 1997-ig forgatták a népszerű gyerekműsort, amiben a tizenévesek problémái, mindennapjai kerültek elő egy zenével,  versekkel, apró jelenetekkel tarkított egyvelegben. Az akkori kistinik közül sokan - Szekeres Nóra, Czippán Anett - ma is a tévénél dolgoznak, és a nagyfiú, Gaskó Balázs - aki akkoriban valójában csak gimnazista volt - szintén tévés műsorvezető maradt.
Kapcsoltam: bár a telefonos vetélkedő műsort eredetileg Vitray Tamás vezette, sikerre Rózsa György vitte, még a minimalista dizájn sem állt útjában a frenetikus népszerűségnek. Miután Gálvölgyi János kiparodizálta a vízivó műsorvezetőt, állítólag nem volt köztük felhőtlen a viszony - később azonban 1990-ben Rózsa György megalapította a Rózsa Produkció producerirodáját, és ott már egyebek közt az Új Gálvölgyi Show produceri feladatait is ellátta.
Szeszélyes évszakok: ha humoros műsor, akkor egyértelműen a Szeszélyes évszakok vitte a pálmát a nyolcvanas években. Antal Imre fanyar humora és a bohózatok sok nézőt csábítottak a képernyők elé. A műsorvezető színészként is megmutatta tehetségét, Pécsi Ildikóval előadott A néma levente-jelenete máig emlékezetes. Antal Imre 2008-ban, 72 évesen hunyt el.
Álljunk meg egy szóra!: Grétsy László és Vágó István talán maguk sem gondolták volna, hogy egy nyelvművelő műsornak ekkora sikere lehet. Az 1987-ben indult műsor, melyben egy-egy szó helyes és helytelen használatát, a szavak eredetét magyarázták el a nézőknek, hatalmas népszerűségre tett szert. 1991-ben a műsor két házigazdája meg is jelentetett egy könyvet a legérdekesebb nyelvi kérdésekkel. 1997-ben a műsor az 500. epizód alkalmával nívódíjat kapott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...