2015. július 29., szerda

KITELEPÍTETT SVÁBOK / Folytatáshoz kattints a posztra

Nincstelenül távoztak a svábok Magyarországról
1945. december 22-én - bő másfél évvel a magyarországi zsidóság deportálása után - a magyar minisztertanács rendeletet alkotott arról, hogy a 300-400 ezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. Az első vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről.




Magyarország és a németség története közel ezer éve egybefonódik. Közös történelmünk során a békés együttélés és a háborúskodások váltották egymást: a háborúk jellemzően kívülről érkeztek, míg az országban megtelepedett németek alapvetően konfliktusmentesen élték mindennapjaikat a többi nemzettel.


Magyarországra már a középkorban megérkeztek az első németek: Erdélyben és a mai Szlovákia északi részén telepedtek meg a szászok, akik jellemzően városlakók voltak, jelentős részben hozzájuk kötődik a magyarországi városok és kereskedelem születése. A második nagy betelepítési hullám a 18. században következett be: a török háborúk okozta lakosságcsökkenést a bécsi udvar szervezett betelepítésekkel próbálta pótolni. Az ekkor Magyarországra költözött német csoportokat nevezzük sváboknak: ők főként a török háborúk által leginkább sújtott területeken, vagyis a Pest-Buda környékén, Fejér, Veszprém, Somogy és Tolna megyében, Duna-Tisza közén és néhány egyéb helyen telepedtek meg.

 A 19-20. század fordulójára a magyarországi németség jelentős szerepet töltött be az ország életében. Számarányát tekintve a mai Magyarország területén élők kb. 7%-át tették ki 1910-ben, míg az egész történelmi Magyarország lakosságának kb. 10%-át alkották a szász és sváb kisebbség tagjai. Társadalmi megoszlásuk is jellegzetes: a magyarországi németek egyrészt városlakók voltak, másrészt pedig a főként a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén élő svábok virágzó földműves gazdaságokat vezettek.






Kultikus filmsorozataink / Folytatáshoz kattints a posztra

Azok a 70-es, 80-as évek! Amikor a két (inkább másfél) magyar nyelvű csatornán kívül mindössze a cseh2 volt fogható (már amikor...), amikor hétfőnként még adásszünet volt és amikor elindultak A SOROZATOK, így csupa nagybetűvel. Ezek a gyakran társadalomformáló műsorok szereplői lettek a kor "celebjei", róluk beszéltek a munkahelyeken, valakinek még gyűjtést is szerveztek (Isaura felszabadítására), kitörölhetetlen szereplői voltak az akkori kornak. Nyári vasárnap délutánokon izzadva ültünk a kocsiban, hogy a Balatonról hazaérünk-e az esti filmre.
isaura.jpg
Nézzük, mit néztünk! Persze szigorúan a teljesség igénye nélkül. Ja, a Derricket, a Tetthelyet és úgy általában a krimiket, most kihagytuk.
Ha már Isaurát említettük, kezdjük is vele a sort. Bár nem a legelső, de talán a leginkább meghatározó széria volt a magyar televíziózás történetében.
Rabszolgasors
A nálunk Rabszolgasors címen futott sorozat nem volt más, mint az akkoriban nálunk teljesen ismeretlen közép- és dél-amerikai - olykor sok száz részes - szappanoperák egyik nem is túl jól sikerült darabja. Bár mellette szóljon, hogy - későbbi társaival ellentétben - tényleg használható rá a telenovella vagy teleregény kifejezés, hiszen Bernardo Guimarães 19. századi brazil író regényéből készült. A történet röviden egy fehér rabszolgalányról szólt, aki egy nagybirtokon élt, mint társalkodónő és akibe a kegyetlen természetű birtokos titkon szerelmes volt. Isaura természetesen nem viszonozta szerelmét, különben is szíve foglalt volt, de rabszolgaként semmilyen jogokkal sem rendelkezett. A kissé vontatott részek végére jutva egy leégő épülettel, a gonosz halálával és Isaura felszabadulásával ér véget a történet (ezt így fejből... remélem jól emlékszem, igen rég volt - JTom). 
escrava-isaura[1].jpg
Akiének felszabadítására hazánkban állítólag még gyűjtést is szerveztek: Isaura Elvira a rabszolgalány
thumbnail[1].jpg
És akit egy ország gyűlölt: Leoncio Correa de Almeida
245726[1].jpg
Isaura, kicsit másképp... Lucelia Santos levetkőzött a Playboynak
Sokat elmond a sorozat magyar sikeréről, hogy még Gálvölgyi-paródia is készült belőle (6:26):
A rendkívüli népszerűség miatt, 1987 januárjában
Kórház a város szélén
De a keleti blokkban is készültek ám sorozatok. Csehszlovák készítésűekből kettő is emlékezetes. Az 1978-81 között készült Kórház a város szélén címűt - ami a legelső kórházsorozat volt nálunk -, azóta is emlegetjük. Blazsej, Stroszmájer, Szova doktor urak, mai szemmel ugyan kissé lelassult események, történetek, de hát a miénk volt, első volt, eggyé váltunk vele - gyakorlatilag ez a sorozat alapozta meg később a "Schwarzwaldklinik" sikerét.
k27xnmn7jutg[1].jpg
Blazsej doktor és Ina nővér románca.
813871_sova-strossmayer[1].jpgStroszmájer és Szova főorvos (Miloš Kopecký és Ladislav Chudík). A sorozat két nagy öregje. 
15o-nemocnice-na-kraji-mesta-13-color[1].jpg
Csehszlovák pörgés...
109346[1].jpg
...és dráma

A sorozat főcíme (1:35). Zsiguli
blazsej.jpg
Blazsej doktor (Josef Abrhám) akkor és most. A többiekről ITT olvashattok bővebben.
Nők a pult mögött
Bár előbb készült (1977-ben), nálunk mégis később került bemutatásra a másik csehszlovák filmsorozat, amely 12 részből állt és a 70-es évek csehszlovák mindennapjait igyekezett bemutatni Anna Holubová, egy bolti eladó szemszögéből. Amolyan csehszlovák Lenke néni, kicsit fiatalabb kiadásban - mai szemmel egy felettébb unalmas sorozat, ám amelynek szereplői - különösen a otthon - nagy népszerűségnek örvendtek.
zena_07[1].jpg
zena_za_pultem_046[1].jpg
A propaganda gépezet működése: töménytelen mennyiségű árú, déligyümölcsök a boltokban - az ezekhez való hozzáférés akkoriban azért nem volt ilyen egyszerű. 

Nők a pult mögött főcím, árubőség, mosoly, tolongás (3:38).

svorcova.jpgJiřina Švorcová, - a sorozat főszereplőnője - pályafutása befejeztével, elkötelezett baloldali lévén, a kommunista rendezvények, események állandó szereplője maradt még a rendszerváltás után is. Nemrég, 2011 nyarán hunyt el. 

Onedin család
A hetvenes években született népszerű brit sorozatot Magyarországon 1979-től láthattuk. Fő motívumaként a liverpooli Onedin család tűnik fel, élén James Onedinnel, aki hajózási társaságot alapít a XIX. századi Angliában. A sorozatban a belső forgatási helyszínek domináltak (lakásbelső, hajókajüt), kevés fedélzeti hánykolódással  és viktoriánus londoni utcaképpel kiegészítve.
Peter-Gilmore-as-James-Onedin[1].jpgJames Onedin, akit Peter Gilmore alakított. Tavaly februárban hunyt el, 81 éves korában.
RTV-2.preview[1].jpgA fő program keddenként: Onedin család, 20:00-kor.
peter-gilmore-300-image-4-621956337[1].jpg
 A család 
Mr_Baines.jpg
Baines kapitány, a vén tengeri medve mintapéldánya




sandokan.jpg
A képzeletbeli maláj harcos a 19. századból, aki miután az angolok megfosztják vagyonától, kalózzá válik és megkezdi harcát a gyarmatosítók ellen. Emilio Salgari olasz író késő 19. századi regényéből olasz-német-francia-brit koprodukcióban készült - ma úgy mondanánk - minisorozat.
4[1].jpg
Kabir Bedi, indiai származású színész számára a legnagyobb sikert ez a sorozat hozta meg



Nem kell mindig kaviár

"Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem!" - aki akkoriban már létezett ebben az országban, biztosan hallotta már, vagy talán használta is ezt - az azóta szállóigévé vált - mondatot, amivel a tizenhárom rész mindegyike befejeződött.
kaviar01.jpg
Sigfried Rauch, mint Thomas Lieven
kaviar02.jpg
kaviar03.jpg
Kémhistória, csipetnyi erotika, sármos főszereplő, elég volt a sikerhez a hetvenes években
A - Németországban még mindig aktív és népszerű - Sigfried Rauch alakította Thomas Lieven-t a sorozat főszereplőjét az egykori NSzK sorozatban, aki egyszerű londoni polgár lévén véletlenül keveredik a második világháború eseményeibe. Amikor cége a háború elején a náci Német Birodalomba küldi, ott egy félreértés folytán kémnek nézik. Aztán a nőfaló Lieven megadja magát a szép szobaasszonynak (minden szinten) és ha már lúd legyen kövér alapon tényleg kémnek áll és megkezdődik a közel hat éven át tartó ámokfutása, amolyan Bond stílusban. 
Nem kell mindig kaviár főcím (1:18) 
kaviar04.jpg
Ez a pár meghatározó sorozat sokakat ültetett a tévé előtt a hetvenes, nyolcvanas években Talán sokukat már el is felejtettük. Tudom, biztosan mindenkinek vannak más meghatározó emlékei a tévészériákról ebből az időszakból. Mindenkit bíztatunk, hogy jól kommentelje ki magát! Szeretjük.

2015. július 28., kedd

PÓSTÁSOK / Többi képért kattints a posztra







SOPRON ANNO / Többi képért kattints a posztra

Petőfi (Színház) tér, Petőfi (ekkor Városi) Színház.


Kurucdomb, az egykori malom (ma meteorológiai állomás).


Várkerület 62., Jány Ferenc boltja.


 Széchenyi tér, Széchenyi szobor.


Kertváros. Sopronbánfalvi Pálos-karmelita templom és kolostor látható a háttérben.


Bécsi út a Patak utca felé nézve.


 Szent Mihály utca.


Várkerület, piac a 100. és 102. számú ház előtt.


Várkerület, piac.


Várkerület az Előkapu felé nézve, háttérben a Tűztorony.


Szent Mihály temető, Kálvária kereszt.


Károly-kilátó.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...