2015. május 23., szombat

Csíksomlyó / Folytatáshoz katt a posztra !

 1959 óta Csíkszereda településrésze, RomániábanHargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelyebúcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.
A települést 1335-ben Sumlov néven említik először. 1352-ben már biztosan volt temploma. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát1941 ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

A magyar szabadságharc idején, 1849-ben, itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány.A 17-18. században a nyomda mellett könyvkötő műhely is működött. Itt kötötték be a nyomda termékeit és újították fel a könyvtár egyes köteteit, ugyanakkor külső megrendelésre is dolgoztak. A bőrkötéseket általában vaknyomásos technikával díszítették, de aranyozást is alkalmaztak.A letűnt századok alatt nagy gonddal, sok fáradsággal a ferences barátok Csíksomlyón több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre. A 15. században létesült könyvtár Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A fennmaradt csaknem 120 ősnyomtatvány, a festett pergamenkódexek, a 16-17. századi könyvritkaságok, a számos nagy értékű régi magyar nyomtatvány és a kéziratos kötetek jelentik a gyűjtemény értékét.Az egykori csíksomlyói ferences könyvtár állományához tartozott a Kájoni Kódexkéziratos gyűjtemény, amely a 17. századi erdélyi zenetörténet fontos forrása.Az erdélyi középkori katolikus egyházi könyvtárak közül egyedül a csíksomlyói könyvesház élte túl a reformációt. A csíksomlyói ferences könyvtár az 1635-ben létesített mikházi gyűjteménnyel együtt a protestáns fejedelemség idején menedékhelye volt az erdélyi katolikusok és a moldvai csángók könyv- örökségének. A székelyföldi könyvkultúránknak ez a ma legrégibb és legjellegzetesebb könyvtári műemléke a Csíki Székely Múzeumban található.A 16-17. században a kolostor mellett képíró műhely is működött.A ferences szerzetesek őrködtek a vallás, a hit felett, vigyázták a kereszténységet és a magyarságot, hiszen évszázadokon keresztül ez a két fogalom egyet jelentett. Nagyon találóan fogalmazta meg P. Benedek Fidél:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...