2014. december 10., szerda

RÉGI BALATONI HAJÓK...





















KELÉN

TÁTIKA

A Pajtás balesete - a Balaton legnagyobb legújabbkori tragédiája

 

Amit biztosan tudunk, hogy 1954. május 30-án, vasárnap 11:45 órakor a Pajtás gőzhajó a balatonfüredi móló keleti oldaláról Tihanyba indult. Mivel orrával a Tagore sétány felé állt, elindult a part felé, miközben azonnal egy jobb fordulót kezdett, hogy egy majdnem teljes fordulat után megcélozza a tihanyi kikötőt. Néhány billegés után a hajó a bal oldalára borult, ami ekkor már egy negyed fordulat után a part felé nézett. Az alsó fedélzet szinte teljesen a víz alá került, a bent rekedt utasok egy része ott vesztette életét. Másokat a feldőlő hajó temetett maga alá, és többen lehettek olyanok is, akik a vízben elmerülve megfulladtak.

 

Kálnai Attila képe a az éppen felboruló, utasokkal zsúfolt hajót mutatja - a kép bal szélén állók a mólón vannak

 

Valószínűleg a borulás utáni pillanatok, amikor egy eltört cső miatt kiszabadult a gőz a kazánból

 

A mentésre váró utasok

Megérkeztek a vitorlások


A 20. század legnagyobb balatoni személyszállító motorhajója, a "Beloiannisz" 1952-ben épült a Balatonfüredi Hajógyárban. A 600 személyes kirándulóhajót szép vonalai és – a korhoz képest – minden igényt kielégítő belső berendezése hamar közkedveltté tette az üdülőközönség körében. Néhány év után – a Pajtás gőzös balesetén is okulva – túlméretezett felépítményeinek egy részét eltávolították. Az idők folyamán többször is korszerűsítették. Több mint 50 év alatt számtalan utas számára biztosított kellemes, maradandó élményt. Sokáig volt a balatoni flotta „zászlóshajója”, a Balaton egyik nevezetességeként rendszeresen szerepelt a képeslapokon, idegenforgalmi kiadványokon, a Magyar Tenger egyik jelképévé vált. Nevét 1991-ben „Balaton”-ra változatták, majd 2003-ban kivonták a forgalomból. 2006-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védett műszaki emlékké nyilvánította

 Jókai, 1952-ben.

 

1863. október 25.-én adták át az első fazsilipet Siófokon 

 

A Sió-csatorna története

 

A csatorna kiépítését már a rómaiak elkezdték, célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt. A Sió völgyének történetéről Galérius császár (203-311) idejében már arról számoltak be, hogy a Pelso nevű tavat 293-ban a Dunába csapolták le. Nevezetes évszámok a Sió-csatorna kapcsán:

 

1811: újra ássák a tavat szabályozó csatornát

 

1825: Sárvíz-Kapos vizeinek lefolyása érdekében szabályozzák

 

1848: Gróf Széchenyi István annak szükségességét látja, hogy a Balatont a Dunával összekötő Sió csatornát rendezni és szállításra alkalmassá kell tenni. A Sió most már nemcsak a Balaton vízszintszabályozó csatornája, hanem a Balaton és Duna közötti vízi közlekedés egyetlen összeköttetési lehetősége

 

1863: Az első fából készült vízleeresztő zsilip átbocsátó képessége 8-10 m3/mp volt

 

1891: A zsilipet falazott kivitelben készítik el és teljesítménye 50 m3/mp-et eléri

 

1908: A csatorna bővítésére kerül sor, mely csak 1936-ban fejeződik be

 

1941: Sor kerül a meder bővítési munkáira, de a II. világháború miatt a munkák leállnak

 

1947. szeptember 22.: A munkák befejezésre kerültek és ekkor került sor az első hajó vízre eresztésére a Balatonon. A hajózsilip 1200 tonnás uszályok, és hasonló mérető hajók átbocsátására alkalmas. Mérete: 83,5 m hosszú 12 méter széles. A vízlépcső 2,5 m szintkülönbséget képes biztosítani a Sió és a Balaton között.

 

sio1

A Balatonfüredi Hajógyárban épített vontató tart a Dunára a Sió-csatorna víziútján.

A Balaton ingadozó vízszintjét többször próbálták szabályozni a történelem folyamán. „Az első beavatkozás Galerius császár nevéhez fűződik, aki a III. században vízlevezető csatornát építtetett valahol a mai Siófok térségében. Erről az eseményről Sextus Aurelius történetíró tájékoztat bennünket, aki leírja, hogy a császár 292-ben, elsősorban a Keszthelytől délre a mai Fenékpusztánál vezetett hadiút és átkelőhely biztonsága érdekében szabályoztatta a tó vízszintjét, és a környező területet megtisztíttatta az erdőktől.” Ez a zsilip, mely egyes források szerint nem volt más, mint egy átvágott, a Balaton vize által átjárhatóvá tett homokturzás, a népvándorlás korában eltűnt. A tó jelentős vízszint-ingadozása arra utal, hogy jelentősebb település a tó mentén csak a magaslatokon alakult ki (Tihany, Szigliget).

 

A XIX. században tervek készültek a Balaton vízszintjének szabályozására, mely több célt szolgált:

 

- hajóút kialakítása, mely a tavat a Dunával köti össze,

 

- a Balaton körüli mocsarak, berkek lecsapolása, bevonásuk a mezőgazdasági művelésbe,

 

- a balatonfüredi kikötőhely biztonságosabbá tétele,

 

- a Budapestet az Adriával összekötő vasútvonal mentesítése a víz- és jégkároktól. (A vasútvonalat 1858-ban kezdték el építeni, s „a tó 1860-62. évi magas vízállása veszélyeztette, sőt megrongálta a vasúti töltést, ezért a Déli Vaspálya Társaság is lépéseket tett a Balaton szabályozása ügyében.”

 

sio1

A Siófoki fazsilip ünnepélyes átadása 1963. október 25.-én.

A Balaton vízszint-szabályozásának érdekében Siófokon fazsilipet építettek. A zsilip ünnepélyes átadása 1863. október 25-én volt. „Bár évtizedekbe telt, míg a vállalkozás meghozta a kívánt eredményt, s közben hatása is meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult, az 1863. évi zsilipátadás mégis korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében: nem csak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében.”4 A Balaton partja üdülőövezetté vált, a megépült vasút a tó gyors megközelítését tette lehetővé, és újra napirendre került a Duna-Balaton víziút megteremtése.

 

Korabeli sajtóhírek szerint a zsilip működésével elégedettek voltak mind a tervezők, mind a tó partján élők. 1866-ban azonban az aszály következtében jelentősen lecsökkent a vízszint (a Fertő-tó és a Velencei-tó ki is száradt). A mínusz 45 centiméteres vízszint mellett pusztultak a halak és a nádasok, és sokan a zsilipet és kezelőiket kezdték hibáztatni a kialakult helyzetért. „Ekkor kezdődött a jelszó: »lopják a Balatont«!”

 

sio2

A Sió torkolata a XIX. sz. végén

1867-ben ismét megnőtt a tó vízszintje, ami elöntésekhez vezetett, hiszen a zsilip kis áteresztő képessége nem volt elegendő a hirtelen jött víztömeg levezetésére. „Természetesen megint volt nagy lárma. »Kiöntenek bennünket, mint az ürgét«, »puskaport a zsilipnek!« stb. efféle kifejezés hangzott el az újságokban, pedig hát sem a zsilip, sem a csatorna, sem a kezelő-szabályzat, legkevésbé pedig a kezelők nem tehettek róla, mert azzal a gyenge érrel nem lehetett a tó vízállását szabályozni.” 

 

„Az 1871-1883 közötti nedves időszakban újra magasra duzzadt a Balaton és a berkek is víz alá kerültek. A siófoki fazsilip és a Sió vízvezető képessége elégtelennek bizonyult. 1891-ben olyan magasra emelkedett a tó vize, hogy a balatonfüredi sétány is víz alá került és sok mezőgazdasági kár is keletkezett. A siófoki zsilip pedig annyira megrongálódott, hogy összedőléstől kellett tartani. Ezért 1891-ben a régi zsiliptől lefelé 165 méterre a mederbe egy 2X8 m nyílású, 50 m3/s vízemésztésű vastáblás betonzsilipet építettek (…).”

 

sio3

A ROHÁN gőzös Siófokon

1921-től napjainkig számos „rekord” kapcsolódik a zsilip történetéhez. 1965-ben a part menti elöntések elkerülése érdekében 1791 tómillimétert engedtek le a tóból. Ez az 1 milliárd 80 millió m3 víz a Balaton víztömegének a fele. 1942 áprilisában jegyezték fel a legerőteljesebb vízeresztést; ekkor egy hónap alatt 26 centiméternek megfelelő vízmennyiséget engedtek le a tóból. Ez azt jelenti, hogy – szemben a 2005. szeptember 1-jét követő napok 4,8 m3/ s-ot kitevő vízeresztésével – 60 m3 víz zúdult le másodpercenként a víz a Sió medrébe.

 

A zsilip segítségével csak a maximális vízszint szabályozására (csökkentésére) van lehetőség. Ezért aszályos időszakokban csak a zsilip zárva tartásával óvhatjuk a Balaton vizét, ahogy ezt tettük is 2000. április 30. és 2005. szeptember 1. között. A zsilip történetében ez a leghosszabb időszak, amikor nem történt vízeresztés a Sió-csatornába a Balatonból.

 

A siófoki zsilip kezelője a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége.

sio7

Ereszkedő hajózás a Sión

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...