2014. december 6., szombat

AZ ESZTERGOMI VÁR ÉS BAZILIKA LEÍRÁSA 1900-BÓL./ Többi képért kattints a posztra


 A vár.

Esztergomnak sok nevezetessége van. Ősi vár már a rómaiak idejében erősség volt és az maradt mindaddig, a míg a modern hadviselés a hozzá hasonló várakat fölöslegessé nem tette. - Nevezetes az ősi vár, mely a város közepén kúpalakúan emelkedik ki és a messze környéken uralkodik, nemcsak régi eredete miatt, hanem azért is, mert a hagyomány szerint ott született Szent István, ott vette fel a keresztséget és ott ragyogott fel hazánkban először a kereszt. Ha e szerint az ősi várra vallásos ihlettel és hazafias lelkesedéssel tekintünk, tiszteletünk tárgya marad az még számos oknál fogva is. - Esztergom vára a IV. Béla alatt betört tatárok támadásának sikerrel állott ellent Simon várkapitány idejében, később pedig előkelő hely jutott neki az ozmánokkal vívott harczokban, majd a Rákóczi-szabadságharcz idejében. Ki tudná megmondani, hányszor pusztult el, hányszor épült újra, hiszen annyi ellenség környékezte, ostromolta, rombolta és építette újra és annyiszor kellett kiállania azok ostromát is, a kik Istenért, Hazáért és Királyért, vagy a kurucz időkben a Szabadságért jelszavakkal indúltak a belefészkelődött ellenség kiverésére.

Nevezetes részei ma az esztergomi várnak a Duna felől az idő vasfogával daczoló falai, délkeleti, déli és délnyugati bástyái, fensíkján az ország első r. kath. főtemploma: a Bazilika, és déli bástyája alatt a Szent István-kápolna, melyről a hagyomány azt mondja, hogy az alatta levő kazamatákban született az első magyar király. - Kegyeletes érzés fog el a bold. Simor János herczegprímás által nagy költséggel kápolnává alakíttatott és restauráltatott kazamatában, emlékezve régiekről, régi dicsőségről...

A régi vár bástyafalai még eléggé épek. Érdekes ezeket a falakat szemlélni. A milyen kőzet az építésre valaha felhasználható volt, az ezekben a falakban feltalálható, nem is említve a különféle nagyságú és színű téglákat, a melyek arról tanúskodnak, hogy a sokszor megrongált, vagy lerombolt vár erősítéséhez és újjáépítéséhez szükséges a város házai is szolgáltattak építő-anyagot. 

 Bazilika.

A várhegy síkján áll a hatalmas Bazilika. Történelmi tény, hogy az esztergomi várhegyen az első székesegyházat Szent István emeltette Magyarország Nagyasszonya tiszteletének ajánlván és szentelvén azt. - Szent István első temploma az 1100-as évek utolsó tizedében leégett, de Jób érsek csakhamar felépíttette. Erről a templom bejárója felett 1760 táján még meg volt a kőbe vésett emlék. A hányszor a vár ostrom alákerült, úgyszólván mindannyiszor áldozatul esett a temploma is. 1304-ben Venczel cseh király rongáltatta meg, de a rongálásokat Telegdi Csanád érsek az 1300-as évek közepe táján helyrehozatta. Széchy Dénes bíbornok-érsek idejében a régi templom Hunyadi János országos gyűjtéséből fényesen restauráltatott. A munka sokáig tartott, úgy hogy a templom csak 1453-ban adatott át ismét rendeltetésének, hét megyés püspök jelenlétében lefolyt országos ünnepség keretében. - A templom azonban alig 90 év mulva a várral együtt török kézre került és ekkor vandal módon elpusztították. Ettől kezdve nem volt az esztergomi várban kétszáz esztendőnél tovább semmiféle templom. - Mária Terézia 42építtetett később egy kisebb szentegyházat, ez állott egészen addig, a míg Rudnay Sándor érsek 1822-ben le nem tette a mostani Bazilika alapkövét.

Az esztergomi várhegy tetején büszkén kiemelkedő főszékesegyházat Khünel Pál műépítész tervezte, míg az építést Pákh János végezte. - A Bazilika teljes felépültét azonban Rudnay prímás, a ki egy millió forintot áldozott az építkezésre, nem érhette meg. Az ő művét folytatta jeles áldozatkészséggel Kopácsy József prímás, Hild építőművész vezetése mellett, azonban ez az egyházfő sem gyönyörködhetett elkészültében és a főszékesegyház ünnepélyesen felszentelése csak Scitovszky János herczegprímás székfoglalásakor történhetett meg. (1856 aug. 31.) - A Bazilika a kupola keresztjéig 100 méter, a két oldal-torony 57 méter magas. A templom hossza 107, szélessége 48 méter. A kupola tetején egy óriási gömb keresztben végződik. A gömb belsejébe a kupolából lépcsőzet vezet fel és benne 4-5 ember kényelmesen elfér. A kupolát 24 oszlop tartja és a vasbordákon nyugvó rézfedélzet hat méternyi vastagságú falra nehezedik. A szentélyt Moralt mücheni művész al fresco festette. Ennek impozáns dísze a 13 méter magas és 6 és fél méter széles oltárkép, mely Tiziannak, a velenczei múzeumban levő eredetije után Mária mennybemenetelét ábrázolja. A képet Grigoletti Angelo az eredetinél még nagyobb arányokban festette meg. - Az oltárkép kerete egyike a görög ízlés legremekebb ékítményeinek. A főtemplom szentélyéhez 12 lépcsőn lehet feljutni. A szentélynek, ép úgy, mint a Bazilika belsejének, teljesen márványfedésű falai vannak. A szentély dísze: a főoltár, Bonani Péter olasz szobrászművész remeke s rajta négy magyar eredetű szentnek szobra ékeskedik, nevezetesen Sz. Adalberté, Sz. Gellérté, Sz. Mártoné és Sz. Móré (pécsi püspök). A milyen óriási arányokban épült a szentegyház, ezekhez illő az orgona is, melynek 65 változata van, 3500 síppal. A Bazilika hajójában carrarai márványból készült két szobor ragadja meg a szemlélőt. Az egyik Pázmány Péter bíborost, a másik Simor János volt herczegprímást ábrázolja. 

Bakócz-kápolna.

A főbejárat baloldali részébe építették be az úgynevezett Bakócz- vagy Bakacs-kápolnát, a melyet Erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek szűk Mária tiszteletére 1507-ben építtetett s annak idején a maga és rokonai temetkezési helyéül is rendelt. - A régi főtemplom a különböző ostromok alatt romba dőlt ugyan, azonban a kápolna épen maradt. Még a törökök sem rombolták le, hanem mecsetté alakították át. A törökök kiveretése után a kápolna ismét visszakapta rendeltetését és Rudnay prímásig folyton fennállott. Rudnay a Bazilika építésekor óvatosan szétszedette és beterveztette a mostani székesegyház complexumába. Benne van a régi székesegyház romjai közül csodálatos módon teljes épségben kikerült hírneves szűz Mária-kegykép is.

A Bazilika belső falait világosszürke márvány fedi, ezt vörös márvány szegélyezi, míg a díszítést fehér márvány és dús aranyozás adják. Ebbe a gyönyörű keretbe a hajó jobb és baloldalán impozáns módon illeszkedik be két óriási bronz dombormű, mindkettő Meixner alkotása s Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. - A nagyarányú freskók mély hatást gyakorolnak a szemlélőre. Megragadja a figyelmet az a festmény is, mely a kupola baloldalán álló carrarai márványból készült oltár felett áll s Grigoletti ihletett ecsetje után Krisztus kereszthalálát ábrázolja. A jobboldali oltár felett az államalkotó első királynak: Sz. Istvánnak szintén Grigolettitől festett az az elhatározása van szimbolizálva, a melylyel Magyarország Nagyasszonyának felajánlja a koronát.

A főszékesegyház alatt van a nagyszerű sírbolt, mely derengő világosságát a föld felszíne felett levő ablakokból nyeri. Ha az ablaknyílásokat (fülkéket) szemügyre veszszük, csak akkor látjuk, hogy az óriási épület míly rengeteg alapfalazaton áll. Az alapfalak ugyanis 17 méter vastagságúak. A sírfülkék a prímások és kanonokok temetkezési helyéül szolgálnak. Érdekes két nevezetességgel is találkozunk a sírboltban. Az egyik Széchy Dénes érsek (1465), a másik Vitéz János érsek (1472) renaissance-síremléke, melyet a lejárat mellett levő falba vannak beillesztve. A prímások közül eddig Károly Ambrus főherczeg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky és Simor prímások aluszszák a sírboltban örök álmukat, továbbá számos nagynevű kanonok és a főszékesegyház építészei.

A főszékesegyház épületében, a hajóban, a főbejárattól jobbra találjuk a Sz. István-kápolnát, (nem az ősrégit, a melyről már szóltunk), melyben az Úrkoporsó található. Ugyanebben látható Károly Ambrus főherczeg-prímás márvány síremléke is, a melyet Canova művészi vésője alkotott. 

 Főszékesegyházi kincstár.

A szentélynek az oltár felől eső jobb oldalán fekszik a főszékesegyházi kincstár, a mely, minthogy benne a XI-ik századtól napjainkig felhalmozott s milliókat érő műkincsek és drágaságok őriztetnek, valóban az ország legnevezetesebb kincsesháza. Sok műtárgya még azok közül az egyházi szerek közül való, a melyekkel az ország első főtemplomát Sz. István megajándékozta. Ezeken kívül a magyar királyoknak s különösen Mátyás királynak páratlan értékű adományai. A kincstár tárgyai öt főcsoportra oszthatók: ötvös-művekre, hímezési és szövési remekekre, könyvdíszítés és festés remekeire, fafaragási s végül modern részre. A kincstárról Simor János volt herczegprímás megbízásából Dankó József dr. állított össze ismertetést és az ezt magában foglaló díszmunka is Simor áldozatkészségét dícséri.

A kincstár nevezetesebb remekei: A bizanti stylű, úgynevezett "Békecsók-tábla". Zománczban gazdag rekeszei a korona ékítményeihez hasonlítanak. A mostani alakjából láthatóan két, származásra nem egymáshoz tartozó részből állott, nevezetesen az "Eskü-kereszt"-ből, mely a XII. századból való és az "Apostoli kereszt"-ből, ugyanaz időből, azonban nyelét és gombját Simor prímás készítette hozzá. Az eskü-keresztet azért nevezik így, mert a magyar királyok rendesen arra teszik le az esküt, míg a második rész Batthyány prímás óta a királyok előtt szokták volt hordozni. A XVI. és XVII. századból nevezetesek a Zeleméri- és a Baráti-féle keresztek; ugyancsak az utóbbi század műve Szelepcsényi György prímás pacifikaléja. A csúcsíves styl idejéből való Suki ereklyetartója és kelyhe, mindakettő remek sodronyzománcz-alkotás. Árpádházi Sz. Erzsébet ereklyetartója szintén figyelmet érdemlő műdarab. A gyönyörűbbnél-gyönyörűbb kelyhek között említhetők Szelepcsényi és Károly Ambrus főherczeg kelyhei. A csúcsíves stylben alkotott műkincsek közül egy úrmutató, egy pásztorbot, egy kristályszekrény és egy fából faragott úrkoporsó ragadják meg a szemlélőt. Az utóbbi a garamszentbenedeki apátságból származik. Remek műdarabok hirdetik az olasz renaissance-ízlésnek örökbecsű voltát. Ilyenek Vitéz János érsek pontifacaléja, Bakócz érsek gradualéja, miseruhája, több fényes kiállítású püspöksüveg, azonban valamennyinek tündöklő ékessége Mátyás király kalváriája.

Kanonoki házak.

Esztergom egyéb nevezetességekben is bővelkedik. A vár alatt, közvetetlen a főszékesegyházhoz vezető kocsiút két oldalán húzódnak el a kanonoki házak. Valamennyi kétemeletes, sárgára festett épület. Egy-egy oldalon 6-6 épület áll, egybeépítve, míg a Bazilikával szemben két félre osztott modern, egyemeletes püspöki ház zárja be a négyszöget. A várhegy szelíd lejtőjén kedves sétaútak kanyarognak, az erdőszerű parkos oldalon. 

A várhegy alatt, a főszékesegyház épületétől éjszakkeletre, mintegy ötven méternyi távolságban, alagút van. Esztergomi szójárás szerint: Sötét kapu. A várhegynek e helyütt keskenyebb részét szeli keresztül és összeköti a két városrészt. Az alagútat Rudnay prímás építtette. Közvetetlen az alagút mellett jobbra és balra vannak a prímási pinczék híres, kitünő boraikkal.

Érdekes nevezetessége még a várnak, a Duna felőli részen, a Garamra szögellő ép bástyája, melynek tetején és belsejében van a vízvezeték, a melyet a primatia és a főkáptalan közösen építtettek és egyedül az ő szükségletükre szolgál. Ebbe a vizet a Duna partján épült vízmű hajtja fel. 

Balassa Bálint.

Az esztergomi vár mozgalmas multjához Balassa Bálintnak, a XVI-ik századbeli legkitünőbb magyar lyrikusnak emlékezete is hozzáfűződik. Az esztergomi várnak 1594-ben történt eredménytelen ostromakor jelen volt s egy ágyúgolyó mindkét lábát összeroncsolta. Sebesülése után orvosi műtétnek vetették alá, de - sajnos - hiába, mert röviddel azután meghalt. Tetemeit Hybbén, (Liptó vm.) helyezték örök nyugalomra. A költő emlékét Esztergomban a vár alatt - állítólag elestének helyén - a nevét viselő utcza őrzi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...